Ilyen pontok lehetnek mégis a kunhalmok, amelyek rendre elénk bukkannak, megtörve a lapos vidék unalmát. A mesterségesen létrehozott, jellegzetes földhalmok még a honfoglalás előtti időkből származnak: olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmények ezek, amelyek legtöbbször víz mellett terültek el, s javarészt temetkezőhelyként vagy őrhalomként szolgáltak. A régészek számára valóságos lelőhelyparadicsomok ezek, hisz a dombok mélyén az újkőkortól a népvándorlásig találhatóak leletek. Edénytörmelékeket, tűzhelymaradványokat, emberi és állati csontokat ástak ki a kutatók, de találtak használati tárgyakat, kést, kardot, lándzsát, lószerszámot, edényeket. A kunhalmok természetvédelmi oltalom alatt állnak, mert növény- és állatviláguk is egyedi. Tarajos búzafű-, seprűfű-, csenkesztársulások nőnek rajtuk, de sok kunhalmon található kunkorgó árvalányhaj és a pusztai csenkesz. A laza szerkezetű talajban otthonra találnak az ürgék és a hörcsögök, amelyek vonzzák a ragadozó madarakat. Híres a tószegi Lapos-halom, ahol a több évig tartó ásatások után nemzetközileg is értékes leletek kerültek napvilágra, de a túrkevei Tere-halom arról híres, hogy korábban itt sejtették a nagy hun király, Attila fapalotájának helyét. Túrkevén, a Bokrosihalomnál csatornázás közben került elő az a híres honfoglaláskori „ecsegi ezüst tarsolylemez”, amit ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. A Tisza-tóhoz közeli Karcagon 24 helyi védettségű kunhalom van, néhánynak a felületét még ősgyep borítja.

Infó

Nyitva: A kunhalmok többsége szabadon látogatható, előzetes bejelentés nem szükséges.

Árak: Belépőjegyet nem szednek.

Extra: Igyekezzünk óvatos léptekkel körbejárni a dombot, vigyázva az itteni növény- és állatvilágra, ne hangoskodjunk, lehet, hogy ősök csontjai porladnak alattunk.