Magyar siker született a sportág második számú európai klubtornáján: a LEN Kupa-döntőjének visszavágóján a Szeged - nem akármilyen izgalmakat követően - elhódította a trófeát.

Ljudmila Ulickaja az egyik legnépszerűbb mai orosz szerző hazájában és külföldön egyaránt. A genetikus végzettségű írónő dolgozott kutatóként, színházban irodalmi vezetőként, fordított mongolból, írt bábjátékokat, gyermekdarabokat, rádiójátékokat, filmforgatókönyveket. Szépprózai írásokkal viszonylag későn, a nyolcvanas évek végén jelentkezett. Első jelentős sikerét az 1992-ben napvilágot látott Szonyecska című kisregényével aratta. Azóta sorra jelentek meg elbeszélései és regényei, rangos irodalmi elismerésekben részesült, műveiből filmet forgattak. Az utóbbi időben színpadi szerzőként is sikeres, a közönség és a színikritika nagy elismeréssel fogadta Orosz lekvár című darabját.

Nyitva tartás: 2009. április 23., 12-19 óráig 2009. április 24., 10-19 óráig 2009. április 25., 10-20 óráig 2009. április 26., 10-19 óráig

Úgy tűnik, végre megtalálta végleges helyét a hazai könyvesszakma legnagyobb szabású bemutatója. A XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén már otthonosan rendezkedik be a budai Millenáris Park épületeiben és külső terein. Gyarapodott a hazai és külföldi résztvevők száma: a fő kiállítási helyszínnek számító Jövő házában, valamint a Fogadóban és a parkban összesen 136 stand várja az érdeklődőket. Kilenc előadóteremben (köztük a Teátruméban is) sorjáznak a programok: könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, fölolvasások, dedikálások, ismeretterjesztő és színpadi előadások, zenés műsorok. És már nem kell hazamenni hat órakor, mert meghosszabbították a nyitva tartást szombat este nyolcig, csütörtökön, pénteken és vasárnap este hétig.

A román irodalmi kánon és kulturális marketing legfontosabbjai most Florina Ilis és Filip Florian (mindketten 1968-ban születtek). Méltán. Ilistől a Kisujjak megjelent németül, lengyelül, "amerikaiul", szlovénül és magyarul (Magvető, 2008), Florian regénye, A gyermekek keresztes háborúja pedig héberül és magyarul (Jelenkor, 2009), s mindkét mű számos díjat mondhat a magáénak.

500 éve született Kálvin, a francia származású genfi reformátor. Ez az évforduló komoly feladat elé állítja a református egyházakat világszerte, így a magyar reformátusokat is. A "helvét" reformáció nyomán született protestáns felekezetek ugyanis nem szívesen alkalmazzák magukra a "kálvinista" jelzőt, amit inkább ellenfeleiknek köszönhetnek.

A Kossuth most útjára induló sorozata - mondja Romsics Ignác főszerkesztő, a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét összesen 24 kötet mutatja be. Ilyen munka, ekkora terjedelemben és magyar nyelven, most jelenik meg először. A nagyvonalúan megszabott terjedelmi korlátok tették lehetővé, hogy ne csak a hosszabb történelmi korszakok, hanem minden nagy sorsforduló és jelentős esemény - az államalapítás, a Rákóczi vezette szabadságharc, 1848-1849, az első és a második világháború, 1956 és a rendszerváltás - külön kötetben tárgyaltassanak.

Martin Pollack, a most 65 éves osztrák író, műfordító a Spiegel magazin szerkesztője és varsói tudósítója, a lengyel irodalom szakértője és tolmácsolója, megannyi kelet-európai tárgyú esszé, műfordítás, regény sok díjjal elismert szerzője lesz a Palatinus fesztiváli vendége - mondja Reményi József Tamás, a kiadó irodalmi vezetője. A fesztiválra jelenik meg Pollack könyve is, a Galícia. Azt remélik, ez a különleges munka - Halasi Zoltán kitűnő fordításában, jelentősnek és sikeresnek bizonyul magyarul is.

A politikai ideológiákat, pártokat és pártviszonyokat leíró, értelmező és kategorizáló fogalmaink közül a két legáltalánosabb és leggyakrabban használt: a jobboldal és a baloldal. E két fogalom politikai tartalommal történő felruházása a nagy francia forradalom időszakáig nyúlik vissza. Jobboldaliaknak akkor azokat nevezték, akik a király jogait, illetve általában a régi rendet védték, és a nemzetgyűlés elnökétől jobbra foglaltak helyet.

Megéri-e követni a plakátok, a tévé és a divat diktálta vizuális trendeket vagy jobban járunk, ha a meséinket továbbra is míves, részletgazdag, "tündérszép" rajzokkal adjuk ki? Többek között erről kérdeztünk néhány szakmabelit a könyvfesztivál gyermekkönyves programjai kapcsán.

Sven Nordquist a General Press Kiadó meghívására érkezett a budapesti könyvfesztiválra. A mindenkit meghódító svéd író és (ahogy magát nevezni szereti) illusztrátor hőse a szeretetre méltóan bogaras Pettson és szemfüles kandúrja, Findusz. A sorozatot 1984-ben kezdte, könyveit azóta harmincnál több nyelvre fordították le, őt többször kitüntették: munkásságáért elnyerte az Elsa Beskow-díjat és a Német Ifjúsági Irodalom díját, 2003-ban a svéd Astrid Lindgren-díjat, 2008-ban pedig a legnagyobb svéd irodalmi kitüntetést, az August-díjat kapta meg.

Negyedszázada feltette egymásnak néhány európai írástudó a Nyugaton macerás, Keleten tilos kérdést: létezik-e még Közép-Európa? Mai ésszel úgy vélhetnénk, hogy párbeszédük evidenciákat elevenített fel. A "megrabolt Nyugat" körüli emlékezetes vita azonban huszonöt éve zajlott. A "sem Kelet, sem Nyugat" probléma pedig egyben a vigaszunk is volt: Kelet sem, nem bizony.