- A legnagyobb botorság lenézni a gyerekeket! - mondja meglehetős indulattal több tucat gyermekkönyv nemzetközi díjas grafikusa, Faltisz Alexandra. És a hazai mesekönyv-illusztráció legfrissebb áramlatairól szólva rögtön fölfesti a két végletet. - A jó grafika nemcsak leképezi a szöveget, hanem továbbfejleszti, komplett világot teremt köré.

Ilyen könyveket olvasni családi program, amíg a szülő mesél, a gyerekek elmerülhetnek a rajzok apró részleteiben, humorában. Ezért az utóbbi hónapokban egyre szomorúbban látom néhány hazai grafikus mesebőrbe bújtatott önkifejezését. Akiknek a figuráin nemcsak az érződik, hogy felnőtt készítette őket, hanem sajnos az is, hogy felnőttnek - magyarázza Faltisz, és hozzáteszi: jó felé is változunk azért! A hazai gyermekkönyv-illusztráció évtizedeken át egyeduralkodó szerzőitől ugyanis fékezhetetlenül friss és tehetséges fiatalok követelik újabban a felületet.

És szerencse, hogy néhány kiadó, például a Csimota, a General Press, a Sanoma és a hagyományokat élesztgető Holnap a színvonalért és a kísérletezésért többet áldoznak, mint a szemellenzős haszonszerzésért.

- Abban nem értek egyet Alexandrával, hogy a mai vizuális impulzusokat akarva- akaratlanul befogadó gyerekeinknek kizárólag részletgazdag, míves rajzokkal illusztrált könyveket kellene kínálnunk - mondja a Csimota Kiadó munkatársa, Edinger Katalin. - Ha egyszer a multiplakátok, a televízió, a divat vagy akár a kortárs képzőművészet folyamatosan sulykol egyfajta sematizált képi világot, akkor miért ne jelenhetne meg ez is a könyvillusztrációkban?

És hogy milyen sikereket söpörhet be a hétköznapi történeteket röviden, érthetően leíró szöveg, végletekig letisztult rajzokkal körítve, arra Bartos Erika könyvsorozata a legjobb példa. A saját gyerekeiről mesélő szerző szerint - akinek példaképe egyébként az "örökzöld" és mostanában újra kiadott Marék Veronika - egyetlen dolog számít: a szeretet süssön át a rajzokon.

Faltisz Alexandra rajza a Bogármese című kötethez