Varga Mihály kiemelte: sokféle megoldás lehetséges, amelyekről egyeztetni fognak az érintett szereplőkkel, kedden például már a Magyar Bankszövetség képviselőivel tárgyal. Elmondta, a bankoknak is érdeke, hogy "ettől a problémahalmaztól megszabaduljanak".
Amint arról korábban beszámoltunk: Darák Péter, a Kúria elnöke június 16-ra összehívta a Polgári Kollégium jogegységi tanácsát, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos, még függőben lévő kérdéseket megválaszolják. Nem biztos, hogy erre már a testület első ülésén sor kerül, de a tervek szerint még a július közepétől kezdődő nyári ítélkezési szünet előtt végeznek a munkával.
A jogegység tanács négy kérdést vizsgál: tisztességtelenek-e a szerződések azért, mert az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfél viseli; a bankok által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott esetleg téves, hiányos, ellentmondásos tájékoztatás eredményezhette azt, hogy az adósok nem voltak kellően tisztában a rizikóval, s így a megállapodásoknak ez az eleme átláthatatlan és így tisztességtelen.
A Kúria testülete emellett azt is tisztázni kívánja: a szerződések egyoldalú módosítását lehetővé tevő feltételek milyen körülmények között felelnek meg az átláthatóság követelményének; tisztességesen jártak-e el a bankok, amikor a hitel folyósításakor devizavételi, míg a törlesztőrészlet kiszámításánál devizaeladási árfolyamot alkalmaztak (a kettő különbsége az úgynevezett árfolyamrés).
A legfelsőbb bíróság tavaly decemberben már több jogegységi döntést is hozott, így például kimondta, hogy az ügyfelek – bár forintot kaptak kézhez, de valójában – devizában adósodtak el, és ezért az árfolyam változásából adódó kockázatot is nekik kell viselniük.
Pusztán az árfolyamkockázat miatt a szerződések nem ütköznek sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, nem színlelt megállapodások és nem is uzsoraszerződések. A hitelek attól nem válnak érvénytelenné, hogy olyan mértékben gyengült a forint árfolyama és ugrott meg emiatt a havi törlesztőrészlet, ahogy az a szerződéskötés idején még nem volt előre látható.
Az árfolyamkockázat ügyfélre hárítását tehát korábban jogszerűnek találta a Kúria, most azonban arra kíváncsi, hogy a tisztesség követelményeinek is megfelelt-e a bankok ezzel kapcsolatos gyakorlata. Egy uniós fogyasztóvédelmi előírás szerint ugyanis tisztességtelen és így érvénytelen az a szerződési kitétel, amely nem átlátható, kellően egyértelmű az ügyfél számára.
Hasonló a helyzet a szerződések egyoldalú módosításával. A hitelintézeti törvény bizonyos megkötésekkel most is lehetővé teszi, hogy a bankok az ügyfél számára hátrányosan változtassanak egy megállapodáson, például kamatot emeljenek. A kérdés most az, hogy az adósok kellően tisztában vannak-e azzal: adott esetben mi, miért és mennyiben változik, illetve az milyen hatással van például a havi törlesztőrészletre.
Részben ezért is találta tisztességtelennek a Kúria az árfolyamrés alkalmazását az elmúlt héten a Kásler-ügyben hozott ítéletében. S bár abban az egyedi ügyben hozott ítélet nem köti majd a jogegységi tanácsot, s akár azzal ellentétes határozatot is hozhat, ám ez kevéssé valószínű. A két döntés a lényegét tekintve vélhetően megfelel majd egymásnak.
A tét óriási, akár egymillió devizahiteles szerződést is érinthet és több ezermilliárd forint sorsa múlhat a Kúria jogegységi döntésein. Az árfolyamrés eltörlése, az így beszedett összegek visszafizettetése az adósoknak mintegy százmilliárd forint körüli összeget jelentene.
Az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlatának esetleges elmarasztalása már több százmilliárd forintos tétel lehet, míg ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, az árfolyamkockázat teljes egészében az ügyfelekre hárítása tisztességtelen, az akár több ezermilliárd forintjába is kerülhet a bankszektornak.
Az érintett szerződések nagy száma miatt kell a helyzetet a kormánynak, pontosabban a parlamentek jogszabályalkotással rendeznie – lényegében erre adta meg a felhatalmazást márciusi döntésében az Alkotmánybíróság. (No meg persze azért is, mert ha a Kúria mindhárom témakörben a bankok ellen döntene, az akkora terhet jelentene a szektor számára, amelyet pénzintézetek önmagukban, állami beavatkozás nélkül már nem tudnak kezelni.)
Amennyiben Kúria egy vagy több jogegységi határozatában elmarasztalja a banki gyakorlatot, a döntésből eredő feladatokat a kabinet – korábbi ígérete szerint – együtt kezelné a devizahiteleseknek szánt, a probléma végleges rendezését célzó egyéb javaslatokkal – amint azt Varga Mihály most újból megerősítette.
