Az MTI-nek nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász szerint az Ab „a megállapodásokat teljesíteni kell" jogelvből kiindulva azzal a feltétellel enged belenyúlást a bankok és ügyfeleik közti megállapodásokba, hogy a szolgáltatás és a kötelezettségek közti egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani.
Tehát senkinek nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségét, sem a hitelezőnek, sem az adósoknak, mindenkinek meg kell adni azt, ami a szerződések tartalma szerint illeti. Az alkotmányjogász úgy értékelte: az Ab visszadobta a labdát a polgári bíróság vagy a polgári jogszabályalkotás felé.
A kormány számára iránymutatást így legfeljebb a Kúria jogegységi döntései adhatnak – ugyanakkor ezek alapján a devizahitelesek nem sok segítségre számíthatnak. A legfelsőbb bíróság tavaly decemberi állásfoglalása szerint az ügyfelek – bár forintot kaptak kézhez, de valójában – devizában adósodtak el, és ezért az árfolyam változásából adódó kockázatot is nekik kell viselniük.
Pusztán az árfolyamkockázat miatt a szerződések nem ütköznek sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, nem színlelt megállapodások és nem is uzsoraszerződések. A hitelek attól nem válnak érvénytelenné, hogy olyan mértékben gyengült a forint árfolyama és ugrott meg emiatt a havi törlesztőrészlet, ahogy az a szerződéskötés idején még nem volt előre látható.
A Kúria véleménye alapján ráadásul csak azért nem válik érvénytelenné egy egész szerződés, mert esetleg valamely pontja érvénytelen. Amennyiben a teljesítést (értsd: a kölcsön törlesztését) a problémás pont nem lehetetleníti el, a hitelt továbbra is fizetni kell. A legfőbb bírói fórum állásfoglalása szerint, ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, a bíróságoknak arra kell törekedniük, hogy a szerződéseket érvényessé nyilvánítsák.
|
| Devizahitelesek tüntetése Móricz Simon / Népszabadság |
Két nagyon fontos kérdésben, a szerződések egyoldalú módosításával és az árfolyamréssel kapcsolatban azonban még nem döntött a Kúria. A legfelsőbb bíróság ezekben az ügyekben egyelőre az Európai Bíróság állásfoglalására vár, amely május-júniusban születhet meg.
A szerződések egyoldalú módosításánál azt vizsgálja a Kúria, hogy azok mikor felel meg az átláthatóság követelményének – az európai fogyasztóvédelmi előírások szerint ugyanis, ha egy szerződési feltétel nem átlátható, akkor tisztességtelen, ha pedig tisztességtelen, akkor érvénytelen, és mint ilyen, nem ró kötelezettséget az ügyfélre.
Míg az árfolyamrés esetében azt vizsgálná a legfelsőbb bíróság: tisztességes volt vagy sem, hogy a bankok devizavételi árfolyamon folyósították a kölcsönt, míg a havi törlesztőrészletek kiszámításánál a devizaeladási árfolyamot alkalmazták.
Ha nem is jogegységi döntést, de elvi állásfoglalást egyébként már 2012-ben hozott a Kúria az egyoldalú szerződésmódosításokról. A testület akkor azt vizsgálta, hogy sérti-e a jogszabályokat a módosítás lehetősége, és arra jutott, hogy nem. A legfelsőbb bíróság akkor azt is megállapította, hogy nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok.
A kormányt, illetve a parlamentet persze nem köti a Kúria állásfoglalása, hiszen a legfelsőbb bíróság a hatályos törvényeket tudja értelmezni, az Országgyűlés viszont bármikor módosíthat a jogszabályokon vagy hozhat új rendelkezéseket. Ugyanakkor a Kúria állásfoglalását, jogegységi döntését a devizahitelekkel kapcsolatban éppen a kabinet kérte (miként az Alkotmánybíróságét is), így legalábbis furcsa lenne, ha ezek után figyelmen kívül hagyná a testületek véleményét – még, ha azok nem is biztosítanak számára túl nagy mozgásteret.
|
| Tüntető devizahitelesek nyoma egy bankportálon Móricz Simon / Népszabadság |
Akárhogy is, most záruló kormányzati ciklusban azonban már biztosan nem lesz újabb devizahiteles mentőcsomag. A kormány már korábban többször deklarálta, hogy meg kívánja várni az Európai Bíróság, illetve Kúria állásfoglalásait a még nyitott kérdésekben.
Hétfőn Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban – újságíróknak válaszolva – úgy fogalmazott: három héttel a parlamenti választások előtt valószínűleg már nem lesz parlamenti ülés, a következő kormánynak azonban mindenképpen folytatnia kell a devizahitelek megszüntetését, kivezetését.
Hogy ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz újabb akció, az Gulyás Gergely szavaiból is egyértelműen kiderül. A Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Ab határozata világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban.
A Fidesz elképzeléseit ismertetve elmondta: olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek, ugyanakkor méltánytalannak tartanák, ha a devizahitelesek előnybe kerülnének a forinthitelesekkel szemben. Gulyás Gergely főszabálynak nevezte, hogy a bankoknak kell viselniük a szerződésből adódó károkat, jelezte azonban, hogy azokból eddig is viselt az ügyfél és az állam is. A tehermegosztást nézve "előképként" lehet tekinteni a végtörlesztésre - fogalmazott.
