 |
Tiszeker Ágnes: Fertőzött a futball is
Koszticsák Szilárd / MTI |
– Ezt nehéz megjósolni. Most épp a dizájner szerek szaporodása okoz különösen sok fejtörést. Egy távol-keleti ország kicsi, titkos laborjában egy régi dopping kémiai szerkezetét kissé megváltoztatják, ettől még biológiai hatása megmarad. Mivel azonban ez a szer még nincs törzskönyvezve, a gyógyszerhatóság nem ismeri, nem tudjuk kimutatni a levett mintából. Részben ezért döntött úgy a WADA, hogy 2015-től már nem nyolc, hanem tíz évig kell eltenni a nagy világversenyek mintáit. Ennyi idő talán elég lesz a csalók lebuktatására. Aki a riói olimpián aranyat szerez, az csak 2026-ban jelentheti ki, hogy bajnok. Az is az elijesztést szolgálja, hogy a szándékos doppingvétségen ért sportolót az első alkalommal nem kettő, hanem négy évre tiltják el. Ennyi kihagyás után már nincs esély folytatni a profi sportolást.
– A géndopping viszont talán még tíz év múlva sem lesz kimutatható. Egyáltalán: mit tudunk erről a módszerről? Létezik-e vagy csak fantáziaszülemény?
|
Az amerikai és európai labdarúgásban is a sérülések elviselhetővé tétele miatt elterjedt a dopping (Fotó: Winslow Townson-USA TODAY Sports)
Reuters |
– Létezik, de hogy mennyire használják, arra csak feltételezéseink vannak. Kimutatni nem tudjuk, így pozitív mintánk még nem volt, ám egy külföldön lefoglalt edzésnapló révén tudunk arról, hogy volt, ahol már bevetették. A módszer lényege, hogy olyan anyagot juttatnak a sportoló szervezetébe, amely fokozza például az állóképesség szempontjából fontos saját EPO-termelést. Ugyan nem géndopping, de létező eljárás, hogy valakinek a testébe IGF nevű anyagot juttatnak, amely a növekedési hormonhoz hasonló hatású, azaz segíti az izom gyarapodását. Látszik, hogy a sportoló izomzata szokatlanul gyorsan nő, ám a vizeletből és a vérből semmit sem lehet kimutatni, hiszen az izmosodásért nem egy könnyen azonosítható szintetikus anabolikus szteroid, hanem egy növekedési faktor a felelős, melyet a szervezet normálisan is termel és használ. Legfeljebb úgy lehetne bizonyítani a használatát, ha az izomból vennénk mintát, ezt azonban a sportjog nem engedi, mert az, aki ilyen beavatkozáson esik át, tulajdonképpen kisebb sérülést szenved, így veszít a versenyesélyeiből.
– Visszatérő védekezésük a lebukott sportolóknak, hogy betegek voltak, s arra szedtek olyan gyógyszert, amelyben doppingösszetevő van. Ez a védekezés gyakran nem is alaptalan. A gyártók miért nem figyelmeztetnek a gyógyszerhez adott leírásban az ilyen következményekre?
– Ez egyelőre szóba se kerül. A profi sportolóknak meg kell tanulniuk, hogy soha semmit ne vegyenek be orvosi engedély nélkül. A közelmúltban egy tizenhét éves magyar öttusázónőnek az apja éjjel beadott egy köhögéscsillapítót, és emiatt a lány megbukott egy vizsgálaton. Az apának is tudnia kellett volna, hogy az orvossal mindig kötelező konzultálnia. Tegyük hozzá, hogy a nem szándékosan doppingoló sportolók enyhébb büntetést kapnak, néhány hónappal megúszhatják.
|
A doppingellenőrök mindent látni akarnak, valójában sok mindenre vakok még
Lee Jae-Won / Reuters |
– A pécsi konferencián hangsúlyosan szólt az amatőr sportolókat fenyegető veszélyekről.
– A szabadidős sportolók szeretnének izmosabbak, mutatósabbak lenni, emiatt a boltokban, a konditermekben és a neten legálisan elérhető táplálékkiegészítőket fogyasztanak. A szerek összetételét a gyártó vagy a forgalmazó leadja az engedélyezéskor, ám gyakorlatilag senkinek nincs arra energiája, anyagi forrása és jogi lehetősége, hogy ezeket a készítményeket kontrollálja, s megnézze: valóban a leírás szerinti anyagok találhatók abban a szerben.
– Az ön előadásából az derült ki, hogy súlyos, akár halálos következménye is lehet egy, a kereskedelemben kapható izomnövelőnek vagy fogyasztónak. Márpedig a konditermekben ezeket a szereket már a tizenévesek is nagy bizalommal szedik...
– A reklámok és a szerek dobozára írt szövegek félrevezetők. Van olyan zsírégető italpor, amelyet sokáig árultak nálunk az egyik élelmiszer-áruházban. Ebben a kínai eredetű porban sibutramin van. Korábban a gyógyszertárakban is lehetett kapni olyan fogyókúrás szert, amely ezt az amfetaminra hasonlító hatású anyagot tartalmazta. Kivonták a forgalomból, mert kiderült, hogy a sibutramin szívbillentyű-elégtelenséget okoz. Most visszatért zsírégetőként. Vagy ott van a GW501516 nevű izomnövelő szer. Ezzel egy amerikai gyógyszergyár kísérletezett a cukorbetegség kezelése céljából, de nem is fogtak hozzá a humánkísérletekhez, mert még előtte bebizonyosodott, hogy a szer toxikus és – a többi közt – májkárosodást okoz. A neten persze rögtön megjelent, és most egy szépséges fitnesz-emberpár hirdeti, hogy ha ilyen szert fogyasztunk, izmosak, szexisek leszünk. Százával kaphatók a boltokban olyan szerek, amelyek növelik izmokat és fogyasztanak, ám eközben infarktust, agyvérzést, tüdőembóliát, magas vérnyomást, cukorbetegséget, máj- és vesekárosodást okozhatnak.
– Mitől ennyire felelőtlenek a táplálékkiegészítőket gyártó cégek?
– Ez évi négyszázmilliárd dolláros piac. Ettől.
