A Kúria keddi döntése egyedi ügyben született, így nincs közvetlen hatása más folyamatban lévő perekre, és különösen nincs az összes devizahiteles szerződésre – a végeredmény azonban mégiscsak ez lehet.
A határozat kihirdetését követő tájékoztatón Wellmann György, a legfelsőbb bíróság Polgári Kollégiumának vezetője elmondta: Darák Péter, a Kúria elnöke június 16-ra összehívta a jogegységi tanácsot.
A testület azokat a kérdéseket tisztázza majd a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyekről nem foglalt állást tavaly decemberi jogegységi döntésében. Többek között a testület is megvizsgálja, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt vagy sem.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Kúria mostani határozata ebben a kérdésben nem köti a jogegységi tanácsot, adott esetben akár azzal teljesen ellentétes döntést is hozhat (ekkor felül kellene vizsgálni a tegnapi ítéletet), ez azonban kevéssé valószínű.
Amennyiben a Kúria jogegységi tanácsa is úgy dönt, hogy az adósoknak visszajár a korábban befizetett törlesztőrészletek egy része, akkor alapesetben a bankok vagy önként elszámolnak ügyfeleikkel, vagy az adósoknak külön-külön kell perelniük, hogy a pénzüket visszakapják.
Kérdés: mi lesz a már lezárt, visszafizetett vagy forintra váltott, esetleg a végtörlesztés során rendezett adósságokkal?
Ez kezelhetetlen terhet róna a bíróságokra, arról nem beszélve, hogy a Kúria jogegységi döntése nemcsak a devizaalapú lakáshitelekre vonatkozik majd, hanem az összes fogyasztói devizahitel-szerződésre, így például a szabadfelhasználású jelzálog-, vagy az autóra felvett devizakölcsönökre is.
A helyzetet ebben az esetben a parlamentnek kell majd rendeznie: az Országgyűlésnek olyan törvényt kell hoznia, amely a legfelsőbb bíróság állásfoglalásának megfelelően az ügyfelekkel való elszámolásra utasítja a bankokat.
Kérdés az is: mi lesz a már lezárt, visszafizetett vagy forintra váltott, esetleg a végtörlesztés során rendezett adósságokkal? Mivel a Kúria most visszamenőleges döntést hozott, elvileg ezekben az esetekben is visszajárhat pénz az adósoknak.
A bankok számára ez összességében több tízmilliárd forint veszteséget jelenthet, a pénzintézetek azonban most inkább amiatt izgulnak, mire jut a másik három témában a Kúria jogegységi tanácsa.
A testület az árfolyamrés mellett megvizsgálja: a devizaalapú hitelek tisztességtelenek-e azért, mert az árfolyamkockázatot teljes egészében a fogyasztó viseli. A legfelsőbb bíróság arra is kíváncsi, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban a bankok által esetleg tévesen adott tájékoztatás okozhat-e tisztességtelenséget, vagyis olyan okot, amely miatt semmisnek kellene nyilvánítani a szerződéseket.
A Kúria decemberben már megállapította: az, hogy a kedvezőbb kamat ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés – a tisztesség kérdését azonban akkor nem vizsgálta.
A jogegységi tanács állást készül foglalni arról is, hogy a szerződések egyoldalú módosítását lehetővé tevő szerződési feltételek milyen körülmények között felelnek meg az átláthatóság követelményének.
Amennyiben a Kúria úgy találja, hogy a bankok nem átláthatóan változtattak például a devizahitelek kamatán, akkor azt tisztességtelennek fogja nyilvánítani, és valószínűleg hasonlóan jár el, mint az árfolyamrés esetében.
Ám míg az utóbbi nem jelent túl nagy terhet a bankszektornak, az egyoldalú módosításon és az árfolyamon több százmilliárd forintot veszíthetnek a bankok.
A jogegységi tanács egyébként nem feltétlen dönt két hét múlva, a tervek szerint azonban még a nyári ítélkezési szünet előtt, vagyis július közepéig pontot tesznek az ügy végére.
