galéria megtekintése

Csúnya számok hete volt

12 komment

NOL
NOL

Az biztos, hogy az elmúlt hét nem szépségével fog kitűnni a a többi közül az idén. Az államadósság friss száma csaknem az évtized legcsúnyábbja lett. Kiderült az is, hogy a kozmetikázásához az eddigektől eltérő trükkökre lesz szükség az év vége felé. Hogy ez érdekelte-e vagy sem az MNB-t, azt nehéz lenne megmondani, mindenesetre a jegybank vett egy irodaházat. A hét aligha váratlan eseménye volt, hogy pénteken szinte el sem kezdődött, már el is bukott a bankok első devizahiteles pere.

Csúnya számmal indulta a hét a honi gazdaságban. A forintban mért 25432 milliárd forintos bruttó tartozás újabb csúcsot jelent, a GDP-arányos ráta viszont elmarad attól a 85,6 százaléktól, amit a 2010 júniusi rossz emlékű Kósa-Szijjártó nyilatkozat után mértek. Most ez a mutató 85,1 százaléknak felel meg. Négy évvel ezelőtt Kósa Lajos Fidesz-alelnök egy debreceni kisvállalkozói konferencián a csődközelben lévő görögökéhez hasonlította a magyar gazdaság helyzetét, míg másnap Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőként erre is rátett egy lapáttal: nem túlzás államcsődről beszélni – erősítette meg.

Az államadósság devizaaránya azóta valamelyest csökkent, de a negyven százaléknyi állományt tekintve nem kérdés, hogy az árfolyamkockázat még mindig erősen benne van a rendszerben. Ezúttal az árfolyam egy százalékos gyengülése 65 milliárd forinttal növelte az adósság értékét. Mostanra biztosan rosszabbul állunk, tekintettel arra, hogy már csak emlék a június végi 309 forintos euró, a közös pénz tartósan a 314–es szint felett táborozik. A második negyedévben a hitelfelvétel és a visszafizetés egyenlege 435 milliárdos pluszt mutatott.

Ezzel együtt az előrehozott kibocsátásokat és a piaci aktivitást az adósság átmeneti megugrása ellenére is pozitívan értékelik az elemzők, utalva arra, hogy innen már lefelé vezet az út.

 

Év végére új trükk kell!

Az év során eddig tapasztalt adósságnövekmény nagy része az előtartalékolással magyarázható, év végére a tavalyi érték alá csökkenhet az államadósság szintje – próbálta magyarázni az évezred új rekordját majdnem elérő második negyedéves adósságmutatót Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Kalkulációink szerint viszont nem biztos, hogy igaza lesz, mert a növekmény kisebb része az állami költekezéssel magyarázható – és emiatt nehéz lesz a tavaly is művileg leszorított szint alá vinni a mutatót.

Az elszállt számok kozmetikázásában legutóbb tavaly év végén a kormány úgy ügyeskedett, hogy csökkentette saját számlaegyenlegét, azaz miközben a nettó adósság szinten marad, a bruttót mérsékli. Ezt a jó trükköt alkalmazták például tavaly, amikor fontos volt a 80 százalék alatti szint elérése. A válság alatt a bruttó és a nettó adósságráta között a GDP 30 százalékának megfelelő összeg volt a különbség. A Fidesz-kormány ezt 10 százalék körüli szintre hozta le – majd az év végi számítási trükkel 6 százalékra.

A probléma, hogy az idén ezt nehezebb lesz megismételni, a tartalék ugyanis kevesebb lett. A bruttó adósság növekedését a nettó gyorsabb emelkedése kísérte, vagyis az adósságráta tényleg azért nőtt, mert a kormányzat költekezett a második negyedévben.

Igaz: ez nem látszott a hiányszámokon – mert mérlegen kívüli tételekről volt szó. Az, hogy az állam megvásárolta az Antenna Hungáriát és a Főgázt, csak az adósságmutatóban látszik, ott viszont nagyon.

A kormány nettó adóssága immáron a GDP 76,3 százalékát érte el, ilyen magas értékre eddig még nem volt példa. Ha a kabinet ma szeretné elérni a tavalyinál kisebb mutatót, akkor a GDP 3 százalékának megfelelő tartalékig kellene lemennie, ez pedig megengedhetetlenül kevés. Ahhoz, hogy a bruttó adósságrátát csökkenteni lehessen, új trükkökre is szükség lesz. Ha ez esetleg nem sikerül, akkor a kormány alkotmánysértésbe megy, igaz, ennek különösebb szankciója azért nincs.

Megint vásárolt az MNB

A Magyar Nemzeti Bank nem csak az adósságszám miatt került a figyelem középpontjába. A tiszaroffi kastély megvásárlásával már nagy feltűnést keltő jegybank a héten újabb ingatlanszerzéssel hívta fel magára figyelmet. Az Index információja szerint a jegybank nemrég megszerezte a főváros V. kerületében, a Nyugati térnél álló Eiffel Palace irodaházat. Az ingatlan tulajdoni lapján az MNB augusztus elsejével váltotta a korábbi tulajdonost, a beruházó Eiffel Palace Kft.-t.

Az Eiffel Palace. Piaci árat emlegetnek
Az Eiffel Palace. Piaci árat emlegetnek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A cég ügyvezető igazgatója, Kovács Attila az Index kérdésére megerősítette, hogy az irodaházat az MNB vásárolta meg befektetési szándékkal. Az épület vételárát nem árulta el, annyit mondott, hogy szerinte a piaci árnak megfelelően értékesítették az ingatlant, amit szakértők 12 milliárd forintra tettek.

Máris elbukott az első banki devizahiteles per

A hét második felének egy másik húzós ügye is a MNB árnyékában játszódik, hiszen a jegybanknak később lehet szerepe a devizahitelek átváltásában. Ezek a szerződések pedig újra az asztalra kerültek. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított eljárással pénteken megkezdődtek azok a perek, amelyekben egyes pénzintézetek azt igyekeznek bizonyítani: tisztességesen jártak el, amikor a lakossági hitelszerződéseket egyoldalúan, az ügyfelek számára hátrányosan módosították. A sort egy nagy bankkal folytatja az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék, a bíróság hétfőn a K & H ügyét tárgyalja. Az más kérdés, hogy a Kéthely és Vidéke nem tudta bizonyítani a bíróságon, hogy tisztességesen járt el, amikor egyoldalúan módosította devizahiteles ügyfelei szerződését. Más pénzintézetek ettől még sikerrel járhatnak, de nagyon nehéz dolguk lesz.

Pénteken a devizahitelekhez kapcsolódóan az is kiderült milyen hatásaik vannak a bankszektorra. És nem lett jókedvük. A még csak az előzetes adatok alapján összeállított jelentés szerint a magyar hitelintézeti szektor 62 milliárdos nyereséggel zárta a 2013-as évet. Az MNB pénteken publikált, immár az auditált adatokból készített statisztikájából azonban kiderül, hogy nyereségről szó sem volt, tavaly 86 milliárd forint veszteséget szenvedett el a szektor. Ráadásul idén a bankok helyzete tovább romlik: az első fél évben 351 milliárd forintos mínusszal zártak a hitelintézetek, amelyből nagyjából 350 milliárd az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszafizettetésén várhatóan elszenvedett veszteségre képzett tartalék. A számla azonban ennél vélhetően jóval nagyobb lesz: az MNB 900 milliárd forint körüli összeggel kalkulál és ehhez jön majd még a devizahitelek év végével tervezett forintosításának költsége.

Az autóhitelesek is sorra kerülnek?

Ráadásul Lázár János a hét közepén a Blikknek azt mondta, hogy ugyan a legégetőbb probléma az ingatlan-devizahitelesek megsegítése volt, de a kormány az autóhiteleseket is meg akarja menteni. Hogy ez lesz-e, és milyen hatással a bankok veszteségeire az még erősen kérdéses.

Ám ha már arról van szó, hogy mélyebben zsebbe kell nyúlni, akkor az is kiderült, hogy valószínűleg a kenyérért is többet kell fizetni ősztől. Bár szakmai körök hozzátették a legolcsóbb kenyérfajtáknál szinte lehetetlen lesz az áremelés – annak ellenére, hogy vártnál jóval kevesebb étkezési búza termett az idén – miután a vásárlók még mindig nagyon árérzékenyek.

Matyi Dezsőt akár bíróság elé is citálhatják a Pécsi Direkt miatt
Matyi Dezsőt akár bíróság elé is citálhatják a Pécsi Direkt miatt
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Matyi Dezső nehéz helyzetben

Ugyan a kenyérre valóval aligha lesz gondja Matyi Dezsőnek, ám azért nincs könnyű időszaka. Mint beszámoltunk róla, teljes titokban új cégbe a Rainbow Üzletlánc Kft. vitte 15 milliárdos üzletének nagy részét a vállalkozó.

A budapesti Alexandra könyvesboltokban már az új vállalkozás árulja a könyveket, amelynek papíron semmi köze nincs a pécsi Matyi Dezsőhöz. Csak a családja a tulajdonos. Nem tudni, mi lesz a 11 milliárd forint adósságot felhalmozó Pécsi Direkt Kft.-vel, a korábbi működtetővel. Mindenesetre a lépésért akár bíróság elé is citálhatják a hitelezők.

Vajna pörgeti a kaszinóbizniszt, de még nem szeptember elején

Andy Vajna. Nyitás nincs, de új cég már van
Andy Vajna. Nyitás nincs, új cég van
Kurucz Árpád / Népszabadság

Andy Vajna kaszinóbizniszében messze nincs ekkora baj, de szeptember elején aligha nyitnak ki kaszinói. A kormány filmügyi biztosa persze pörgeti a gépezetet, s augusztus közepén egy új kaszinóműködtető céget jegyeztetet be, LVC Diamond Játékkaszinó Kft.-t néven. E mellett Las Vegas kaszinója új tanfolymokat szervez, amellyekkel személyzetet toboroznának az új termeknek. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.