Év végére új trükk kell!
Az év során eddig tapasztalt adósságnövekmény nagy része az előtartalékolással magyarázható, év végére a tavalyi érték alá csökkenhet az államadósság szintje – próbálta magyarázni az évezred új rekordját majdnem elérő második negyedéves adósságmutatót Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Kalkulációink szerint viszont nem biztos, hogy igaza lesz, mert a növekmény kisebb része az állami költekezéssel magyarázható – és emiatt nehéz lesz a tavaly is művileg leszorított szint alá vinni a mutatót.
Az elszállt számok kozmetikázásában legutóbb tavaly év végén a kormány úgy ügyeskedett, hogy csökkentette saját számlaegyenlegét, azaz miközben a nettó adósság szinten marad, a bruttót mérsékli. Ezt a jó trükköt alkalmazták például tavaly, amikor fontos volt a 80 százalék alatti szint elérése. A válság alatt a bruttó és a nettó adósságráta között a GDP 30 százalékának megfelelő összeg volt a különbség. A Fidesz-kormány ezt 10 százalék körüli szintre hozta le – majd az év végi számítási trükkel 6 százalékra.
A probléma, hogy az idén ezt nehezebb lesz megismételni, a tartalék ugyanis kevesebb lett. A bruttó adósság növekedését a nettó gyorsabb emelkedése kísérte, vagyis az adósságráta tényleg azért nőtt, mert a kormányzat költekezett a második negyedévben.
Igaz: ez nem látszott a hiányszámokon – mert mérlegen kívüli tételekről volt szó. Az, hogy az állam megvásárolta az Antenna Hungáriát és a Főgázt, csak az adósságmutatóban látszik, ott viszont nagyon.
A kormány nettó adóssága immáron a GDP 76,3 százalékát érte el, ilyen magas értékre eddig még nem volt példa. Ha a kabinet ma szeretné elérni a tavalyinál kisebb mutatót, akkor a GDP 3 százalékának megfelelő tartalékig kellene lemennie, ez pedig megengedhetetlenül kevés. Ahhoz, hogy a bruttó adósságrátát csökkenteni lehessen, új trükkökre is szükség lesz. Ha ez esetleg nem sikerül, akkor a kormány alkotmánysértésbe megy, igaz, ennek különösebb szankciója azért nincs.
Megint vásárolt az MNB
A Magyar Nemzeti Bank nem csak az adósságszám miatt került a figyelem középpontjába. A tiszaroffi kastély megvásárlásával már nagy feltűnést keltő jegybank a héten újabb ingatlanszerzéssel hívta fel magára figyelmet. Az Index információja szerint a jegybank nemrég megszerezte a főváros V. kerületében, a Nyugati térnél álló Eiffel Palace irodaházat. Az ingatlan tulajdoni lapján az MNB augusztus elsejével váltotta a korábbi tulajdonost, a beruházó Eiffel Palace Kft.-t.
|
Az Eiffel Palace. Piaci árat emlegetnek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A cég ügyvezető igazgatója, Kovács Attila az Index kérdésére megerősítette, hogy az irodaházat az MNB vásárolta meg befektetési szándékkal. Az épület vételárát nem árulta el, annyit mondott, hogy szerinte a piaci árnak megfelelően értékesítették az ingatlant, amit szakértők 12 milliárd forintra tettek.
Máris elbukott az első banki devizahiteles per
A hét második felének egy másik húzós ügye is a MNB árnyékában játszódik, hiszen a jegybanknak később lehet szerepe a devizahitelek átváltásában. Ezek a szerződések pedig újra az asztalra kerültek. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított eljárással pénteken megkezdődtek azok a perek, amelyekben egyes pénzintézetek azt igyekeznek bizonyítani: tisztességesen jártak el, amikor a lakossági hitelszerződéseket egyoldalúan, az ügyfelek számára hátrányosan módosították. A sort egy nagy bankkal folytatja az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék, a bíróság hétfőn a K & H ügyét tárgyalja. Az más kérdés, hogy a Kéthely és Vidéke nem tudta bizonyítani a bíróságon, hogy tisztességesen járt el, amikor egyoldalúan módosította devizahiteles ügyfelei szerződését. Más pénzintézetek ettől még sikerrel járhatnak, de nagyon nehéz dolguk lesz.
Pénteken a devizahitelekhez kapcsolódóan az is kiderült milyen hatásaik vannak a bankszektorra. És nem lett jókedvük. A még csak az előzetes adatok alapján összeállított jelentés szerint a magyar hitelintézeti szektor 62 milliárdos nyereséggel zárta a 2013-as évet. Az MNB pénteken publikált, immár az auditált adatokból készített statisztikájából azonban kiderül, hogy nyereségről szó sem volt, tavaly 86 milliárd forint veszteséget szenvedett el a szektor. Ráadásul idén a bankok helyzete tovább romlik: az első fél évben 351 milliárd forintos mínusszal zártak a hitelintézetek, amelyből nagyjából 350 milliárd az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszafizettetésén várhatóan elszenvedett veszteségre képzett tartalék. A számla azonban ennél vélhetően jóval nagyobb lesz: az MNB 900 milliárd forint körüli összeggel kalkulál és ehhez jön majd még a devizahitelek év végével tervezett forintosításának költsége.
Az autóhitelesek is sorra kerülnek?
Ráadásul Lázár János a hét közepén a Blikknek azt mondta, hogy ugyan a legégetőbb probléma az ingatlan-devizahitelesek megsegítése volt, de a kormány az autóhiteleseket is meg akarja menteni. Hogy ez lesz-e, és milyen hatással a bankok veszteségeire az még erősen kérdéses.
Ám ha már arról van szó, hogy mélyebben zsebbe kell nyúlni, akkor az is kiderült, hogy valószínűleg a kenyérért is többet kell fizetni ősztől. Bár szakmai körök hozzátették a legolcsóbb kenyérfajtáknál szinte lehetetlen lesz az áremelés – annak ellenére, hogy vártnál jóval kevesebb étkezési búza termett az idén – miután a vásárlók még mindig nagyon árérzékenyek.
|
Matyi Dezsőt akár bíróság elé is citálhatják a Pécsi Direkt miatt
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Matyi Dezső nehéz helyzetben
Ugyan a kenyérre valóval aligha lesz gondja Matyi Dezsőnek, ám azért nincs könnyű időszaka. Mint beszámoltunk róla, teljes titokban új cégbe a Rainbow Üzletlánc Kft. vitte 15 milliárdos üzletének nagy részét a vállalkozó.
A budapesti Alexandra könyvesboltokban már az új vállalkozás árulja a könyveket, amelynek papíron semmi köze nincs a pécsi Matyi Dezsőhöz. Csak a családja a tulajdonos. Nem tudni, mi lesz a 11 milliárd forint adósságot felhalmozó Pécsi Direkt Kft.-vel, a korábbi működtetővel. Mindenesetre a lépésért akár bíróság elé is citálhatják a hitelezők.
Vajna pörgeti a kaszinóbizniszt, de még nem szeptember elején
|
Andy Vajna. Nyitás nincs, új cég van
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Andy Vajna kaszinóbizniszében messze nincs ekkora baj, de szeptember elején aligha nyitnak ki kaszinói. A kormány filmügyi biztosa persze pörgeti a gépezetet, s augusztus közepén egy új kaszinóműködtető céget jegyeztetet be, LVC Diamond Játékkaszinó Kft.-t néven. E mellett Las Vegas kaszinója új tanfolymokat szervez, amellyekkel személyzetet toboroznának az új termeknek.
