galéria megtekintése

Gyerekszív- és hangügyek

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 22. számában
jelent meg.


Rab László
Népszabadság

A gyerekeknek szívesen éneklő és mesélő előadóművész találkozott azzal a szakemberrel, aki a gyerekek szívét gyógyítja. Közös vonás bennük, hogy nem szeretnek leragadni a részleteknél. PÁROS INTERJÚ: Szalóki Ági–Prodán Zsolt

– MAGAZIN: Hol dolgozik, főorvos úr?

PRODÁN ZSOLT: Az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában, a Haller utca és Fehér Holló utca sarkán. Egy öt-hat éves kisfiú, akit szívelégtelenséggel kezeltünk, azt mondta, hogy az utcát át kell nevezni Szívátültettek utcájának, mert a Fehér Holló utcának semmi értelme.

MAGAZIN: Ismeri a beteg gyerekeknek szóló fölolvasásokról a művésznőt?

 

PRODÁN ZSOLT: Nem, nem ott találkoztunk. A Mókában láttam először. Valakinek mesélte, hogy énekel.

SZALÓKI ÁGI: Egy időben tényleg a Móka volt a törzshelyem. A leánykori neve Módszertani Kabinet volt, az ÁFÉSZ -dolgozókat képezték át valamikor, aztán kávézó lett belőle, de nem változtatták meg a nevét, csak összevonták. Ott laktam a környéken. A kiadóm felkérést kapott a Rotary magyarországi alapítványától, hogy olvassak föl a kórházban. A doki műtötte, én pedig fölolvastam egy kislánynak, de személyesen soha nem találkoztunk.

MAGAZIN: Hogyan sikerült jó kedvre deríteni a kislányt?

SZALÓKI ÁGI: Mesével, énekkel, mondókával, ami nem volt egyszerű, mert már több hete kórházban ápolták.

MAGAZIN: Mivel operálták?

PRODÁN ZSOLT: A szív nagyon érdekes dolog, a legelső szerv, amelyik működni kezd életünk során, különben nem is tudna fejlődni a magzat. Ez a kis pumpa kell ahhoz, hogy keveredjen a tápanyag az élőlényekben, ezért a szív az első szerv, amelyik megjelenik a magzat fejlődésében. Sok fejlődési zavara lehet, a kevésbé súlyos rendellenességek sem jó, ha sokáig megmaradnak. De ezeket többnyire lehet korrigálni. Azért lettem szívsebész, mert olyan dolgot szerettem volna csinálni, aminek foganatja van, és minél nagyobb hatásfokkal működik.

SZALÓKI ÁGI: Felolvastam a Kacagtatóból. Különféle állatok nyelvén beszéltünk, ami vicces volt. Sokat gondolkoztam, vajon a kislány mit értett meg abból, ami vele történt.

PRODÁN ZSOLT: Van egy füzetünk, nemrég készült, egy rajzos könyvecske (Bartos Erika–Székely Edgár: Meggyógyult a szívem!). A szívműtétre vagy a katéterezésre történő felkészítés során a sebészek döbbenten vették észre, hogy a műtétről alig mesélnek a gyerekek. Ami azért van, mert az altatóorvos akkora adagokat ad nekik, hogy a műtéti szakaszból szinte nem marad semmilyen élmény. Amit a kis pácienseink átélnek, az a műtét előtti szakasz, utána van egy kémiai snitt, amiből semmit sem észlelnek. Aztán van a következő szakasz, a lábadozás. A gyerekek leginkább az érzelmi szcénára fogékonyak, tudják, hogy a szüleik halálosan izgulnak. Ha a szülők izgalmát ki lehetne kapcsolni, a gyerekek sem izgulnának ennyire.

Zih Zsolt / MTVA

MAGAZIN: Hogyan kezdett gyerekzenével, gyerekversekkel foglalkozni?

SZALÓKI ÁGI: 2004-ben határoztam el, hogy készítek egy lemezt, akkoriban óvónőképzőbe jártam. Egyértelmű volt, hogy gyereklemez lesz belőle. Két évre rá készült el a következő gyerekalbum, arra már a saját dallamokat is fölvettük. A dalokat versekre írtuk. Sok biztatást kaptam Szakcsi Lakatos Bélától, akivel gyakran dolgoztunk együtt. Biztatott, hogy improvizáljak éles helyzetekben is bátran. Dzsesszzenészek teszik ezt, megy a koncert, és a zenekarvezető rámutat valamelyik muzsikusra: ilyenkor nincs apelláta, ugrani kell. Ezekből a kis ugrásokból jöttek össze a gyerekdalok.

MAGAZIN: Így születne a világzene, ennyire egyszerűen?

SZALÓKI ÁGI: Így is születhet. A tradicionális zene lassan változó, de sokszínű, befogadó műfaj. Bővizű folyó: hordalékot vesz fel, majd letesz, erek, patakok vizét viszi, a tengerbe áramlik. Ebben a világzenetengerben sokféle elegyedik. A tradicionális zene a dzsesszel, a punkkal, a rockkal stb. Erősen jellemzi a spontaneitás, az improvizáció.

MAGAZIN: Hogyan fogadta a gyerekközönség ezt a zenét?

SZALÓKI ÁGI: Egy részük otthon is ilyen zenét hallgat. Szűk ez a réteg. Persze mindig úgy éljük meg, hogy sokan vagyunk, mert ahová megyünk, telt ház fogad, a színpad körül mindig sokan vannak. Egy idő után rájöttem, hogy nem mindenhol gondolkodnak ugyanúgy, nem mindenhol gondolják azt, amit én. Ez egy kis közösség kultúrája.

MAGAZIN: Az Ökrös zenekarnál megszokhatta, hogy nagyon szűk, de állandó közönsége van. Honnan az indíttatás?

SZALÓKI ÁGI: Részben a neveltetés, részben a személyes érdeklődés döntötte el. A tradicionális zene iránt korán elkezdtem érdeklődni, pontosan nem tudom, honnan fakad a vonzódás.

PRODÁN ZSOLT: Szerintem a zene választotta ki Ágit.

MAGAZIN: Én az István, a királyra is hagynék egy tippet. Olvastam valahol, hogy fontos szerepet játszott az életében.

SZALÓKI ÁGI: Sebestyén Márta miatt elsősorban. Minden népzenét szerethetőnek tartok, de ez valóban fontos mű a pályámon. Fiatal lányként figyeltem a darabban felbukkanó népiurbánus vitára is, de ez egy külön téma.

PRODÁN ZSOLT: Az internet korában már nem lehet ilyen vita. Ha egy nő énekelni akar a gyerekeknek, ez nem idegen semmilyen beállítódástól. A koraszülöttosztályokra ma már csapatokban járnak be altatókat énekelni a nők. Ez fontos. A pályakezdésem óta, 25 év alatt eljutottunk oda, hogy azzal foglalkozunk, amivel kell. Nem számít a népi meg az urbánus, a kórházban az a lényeg, hogy az anya ott legyen a gyereke mellett. A gyerekeim részben Németországban tanultak. Minél több nyelven beszélünk, annál több ember lakik bennünk. Magam is négy országban éltem. Örömmel látom, hogy Magyarországon is egyre több a nyelveket beszélő ember. Egy ilyen pici országban több belső ország van, beszélni és ismerni kell a szláv kultúrát, a románokat, a balkáni népeket, az osztrákokat. Az értékeket kellene látni a világban, és nem az előttünk tornyosuló falakat.

SZALÓKI ÁGI: Jó tíz éve kezdett megszűnni a zsigeri elutasítás és kategorizálás. A Gödör klubban fiatalok százai táncoltak körtáncot meg erdélyi táncot, senki sem azt kérdezte, ki honnan jött. Beálltál és táncoltál. A Sziget világzenei színpadán tízezer ember előtt játszottunk a Besh o droM-mal, utánunk spanyolok, előttünk macedón cigányok zenéltek. A táncházi mozgalom alapvetően a nyitottságra alapozott a hatvanas években. Amikor Sebőék elindították a táncházakat, nemcsak magyar táncházzal kezdtek,megismertették a délszláv, a görög, a bolgár táncokat. A táncházasok ma is járják a mezőségi magyar, cigány és román lelőhelyeket.

Kovács Tamás / MTI

MAGAZIN: Ahhoz, hogy ismerjünk más nemzeteket, kellően kíváncsinak kellene lennünk. Azok vagyunk?

PRODÁN ZSOLT: Ha valamit nagyon akarunk, sikerülni fog. A gyerekszívsebészet területén regionális, kelet-európai felmérést kezdeményeztünk. Sikerült az összefogás, le lehet küzdeni a kishitűséget. Hiszünk benne, hogy a gyerekszívsebészetben ott lehetünk a térképen, és ez nem volt mindig így. Huszonöt évvel ezelőtt egy csecsemő szívműtéte Magyarországon kevéssé volt lehetséges szövődmények nélkül. Ma, amit ezen a területen a világon meg lehet tenni, nálunk is adott. Négy-öt éve műszív is van Magyarországon. Az is működik, hogy valaki bemehet egy kórházba, énekelhet, támogatják az orvosok, a nővérek. Magyarország az OECD-országok közül az első helyen áll a szoptatás népszerűsítésében és támogatásában. Tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy nő nyilvános helyen szoptasson. Mára ez is megváltozott. Áginak szeretnék egy kérdést föltenni. Szerintem nagyon fontos az ember életében a mester. Ki volt a mestere?

SZALÓKI ÁGI: Virtuális mesterem Sebestyén Márta, az iskolában a valóságos Bodza Klára volt. Sokat köszönhetek nekik. Márta technikai tudása, stílusérzéke, mély érzelmet és értelmet közvetítő hangja fogott meg. Lenyűgözött, hogy miként formálja át a zenét a saját ízlése szerint. Egy másik fontos személyiség Dresch Mihály, akit mesteremnek tekintek. Én is kérdeznék. Egy ideje képeznek zeneterapeutákat Pécsett és Budapesten. Mennyire nyitottak az orvosok a zeneterapeutákra? Szeretnék ezzel foglalkozni.

PRODÁN ZSOLT: Ha a gyerekosztályokra zeneterapeuták igyekeznének, nem zárnánk be előttük az ajtót. Mindenféle segédterápia fontos. Nálunk megjelennek a felekezetek képviselői, akik zsoltárokat énekelnek, van egy pedagógusunk, aki reformpedagógiát alkalmazva tanít, a bohócdoktorok vizitjeit magunk is várjuk. Kifejezett zeneterapeutánk még nincs, de boldogok leszünk, ha valaki ajánlkozik. Sok gyerek fekszik nálunk hosszú időn át, és minden olyan módszer, amely segíti a normális életbe való visszatérést, fontos. Vannak olyan gyerekek is, akiket nem tudunk meggyógyítani. Lehet, hogy fél évig élnek még, lehet, hogy öt évig. Van már kapcsolatunk a Tábitha Házzal (hospice), ez nehéz terület, a gyereket-családot fel kell készíteni az elmúlásra, ugyanakkor meg kell ragadni a percet, szeretettel és élménnyel kell a kis beteget elárasztani. Megpróbáljuk az élet szép oldalát koncentráltan megmutatni, és ellensúlyozni azt a sötét tényt, ami vár rá. A betegek bábszínházba mennek, kézműves-foglalkozásokon vesznek részt. A gyerekeknek „erőszakkal” megmutatjuk, hogy süt a nap. Senki nem tudja, hány napjuk van hátra, de hát én sem tudom, hogy nem ez lesz-e az utolsó napom. Úgy kell élni, mint egy szamurájnak. Minden reggel, amikor fölkelünk, át kell gondolnunk, lehet, hogy ez az utolsó.

MAGAZIN: Hogy telik a nyaruk?

SZALÓKI ÁGI: Horvátországba megyek nyaralni, utána próbaidőszakom kezdődik. Karády-koncertem színházi verziója lesz látható a városmajori nagyszínpadon. Az új gyereklemezemmel is járjuk az országot, Erdélybe is ellátogatunk. Egy vakok és gyengén látók számára szervezett jógatáborba is ellátogatok hamarosan. Látók és nem látók együtt gyakorolunk majd. Doktor úr jógázott valaha?

PRODÁN ZSOLT: Sokat olvastam róla, van egy könyvem, A jóga és az idegrendszer, a keleti és a nyugati medicina kapcsolódásáról szól. A XXI. század ezért is érdekes, vannak fő csapások, és vannak kapcsolódási pontok. Milyen érdekes, hogy a művésznőnek az éneklés nem kizárólagos munka, szétnéz más területeken is. No de arról, hogy milyen a nyaram. A kórházban építkezés folyik, javában zajlik az ablakcsere. A gyerekeim Németországban kalandoznak, kivittem őket vendégségbe, megyek értük. A végén talán én is eljutok Horvátországba vitorlázni a szokásos fiúcsapattal.

PRODÁN ZSOLT

SZÜLETETT: 1964. június 8-án Szőnyben.

FOGLALKOZÁSA: szívsebész. Debreceni tanulmányait követően tanult az Egyesült Államokban, ösztöndíjas volt Párizsban, dolgozott Münchenben. Két gyermek édesapja. A Magyar Gyermek Kardiológiai Társaság és a Magyar Szívsebész Társaság tagja.

SZALÓKI ÁGI

SZÜLETETT: 1978. október 17-én Budapesten.

FOGLALKOZÁSA: énekesnő, előadóművész, dalszerző. Szólóénekesként saját zenekaraival játszik, hat saját lemeze közül három gyerekeknek szólt. Borlai Gergővel 2010-ben kiadott Kishúg című lemeze elektropop- és drum and bass elemeket is használ a népzenei alapok mellett. A Körforgás című lemeze nemrég jelent meg a Kolibri Kiadónál.

SZALÓKI ÁGI AJÁNLJA

KÖNYV - HÁY JÁNOS: A NAPRA JUTNI

FILM - MUNDRUCZÓ KORNÉL: A FEHÉR ISTEN

ZENE - KIRAN AHLUWALIA: WANDERLUST

PRODÁN ZSOLT AJÁNLJA

KÖNYV - DRAGOMÁN GYÖRGY: A FEHÉR KIRÁLY

FILM - PAOLO SORRENTINO: A NAGY SZÉPSÉG

ZENE - AGÓCS GERGŐ: VADBAROKK

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.