A magas költségvetési hiány miatt a gyors növekedés ellenére évről évre növekedett az adósság, átléptük a 60 százalékos szintet és megközelítettük a 70 százalékot is. A pénzügyi válság kitörése után a mutató egyből 80 százalék fölé ugrott, és nem is nagyon képes elszakadni ettől a szinttől.
Miként Madár István, a Portfolio.hu elemzője nemrég megírta, ennek részben oka a 2009-es visszaesés: a GDP 6,5 százalékos csökkenése azt is jelentette, hogy ugyanazt az adósságszámot egy kisebb nemzeti össztermékkel kellett elosztani – így a ráta egyből nagyobb is lett. Miután azóta jellemző a lassú növekedés, az adóssághalmot kinőni sem sikerült.
Rontott a számokon a gyengülő forint is – a devizaadósság még mindig magas aránya miatt a hazai valutában elszámolt adósság magasabb, ha épp valamiért bünteti Magyarországot a piac. Lehet magyarázat az is, hogy a kormányzat egyszerűen tartalékol: vagyis nagyobb összeget tart a számláján a válság óta, nehogy ne tudjon fizetni. A kormány mostanában jó előre felkészül a kifizetésekre, vagyis még az előtt szerez pénzt a piacról, hogy egy-egy nagyobb törlesztés esedékessé válna.
Ez utóbbit értette „előtartalékoláson” és szezonális ingadozáson az államtitkár is, hiszen ilyenkor a bruttó adósság ugyan nő, de a nettó nem, mert a hitelt egyből félreteszik.
Ennek az ellentéte az, hogy a kormány úgy szorítja le az EU-ban vizsgált bruttó adósságmutatót, hogy csökkenti saját számlaegyenlegét, azaz miközben a nettó adósság szinten marad, a bruttót csökkenti. Ezt a jó trükköt alkalmazták például tavaly, amikor fontos volt a 80 százalék alatti szint elérése. A válság alatt a bruttó és a nettó adósságráta között a GDP 30 százalékának megfelelő összeg volt a különbség. A Fidesz-kormány ezt 10 százalék körüli szintre hozta le – majd az év végi számítási trükkel 6 százalékra.
|
Nem megy nekik az adósságcsökkentés
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A probléma, hogy az idén ezt nehezebb lesz megismételni, a tartalék ugyanis kevesebb lett.A bruttó adósság növekedését a nettó gyorsabb emelkedése kísérte, vagyis az adósságráta tényleg azért nőtt, mert a kormányzat költekezett a második negyedévben.
Igaz: ez nem látszott a hiányszámokon – mert mérlegen kívüli tételekről volt szó. Az, hogy az állam megvásárolta az Antenna Hungáriát és a Főgázt, csak az adósságmutatóban látszik, ott viszont nagyon.
A kormány nettó adóssága immáron a GDP 76,3 százalékát érte el, ilyen magas értékre eddig még nem volt példa. Ha a kabinet ma szeretné elérni a tavalyinál kisebb mutatót, akkor a GDP 3 százalékának megfelelő tartalékig kellene lemennie, ez pedig megengedhetetlenül kevés. Ahhoz, hogy a bruttó adósságrátát csökkenteni lehessen, új trükkökre is szükség lesz. Lehet a forint árfolyamát erősíteni – ekkor nyilvánvalóan kisebb lesz az adósságszám. A tartalék csökkentése is megoldás, s végső esetben még a GDP-számokat is lehet művileg növelni.
A KSH például már közölte: a harmadik negyedévtől (uniós direktíva alapján) új módszertannal számolják a nemzeti össztermék értékét, amely így várhatóan 1-2 százalékkal magasabb lesz.
A változás persze azt is jelenti, hogy ugyanazt az adósságszámot nagyobb GDP-vel osztják majd, így a ráta is jobb lesz. Igaz: a hivatal közlése szerint a korábbi éveket is újraszámolják majd. Ezért a tavalyi adósságmutató is jobb lehet, és annál kell kedvezőbbet produkálni.
Ha ez esetleg nem sikerül, akkor a kormány alkotmánysértésbe megy, igaz, ennek különösebb szankciója azért nincs. Más kérdés, hogy a dolognak az Európai Unió valószínűleg nem fog örülni, így visszakerülhetünk a szégyenpadra. Ez sem jelent azonban mást, mint hogy sűrűbben kell jelentéseket adni Brüsszelnek – igaz, ha tényleg végigvinnék a túlzott deficiteljárást Magyarországgal szemben, akkor akár támogatásoktól is eleshetnénk. A dolog azonban elméleti: magas hiány (de főleg: növekvő adósság) miatt még senkitől sem vontak vissza pénzt.
