A világ hadseregeinél elvétve fordul elő, hogy esténként a híradók időjárás-jelentései előtt bemondatják a televízióban, kitől, mit és mennyiért vásároltak. Ráadásul a honvédség arra sincs rászorulva, hogy a Belvároshoz hasonlóan, a föld alatt futó vízvezetékek nemzetbiztonsági jelentőségére hivatkozva sírja ki költséges építkezéseihez az uniós szabályok alóli felmentést.
|
A világ hadseregeinél ritkán fordul elő, hogy világgá kürtölik, mit mennyiért vásároltak Kurucz Árpád |
Katonáéknál szinte bármi évtizedekre titok lehet. A következő harminc évben így azok is feleslegesen kérdezősködnek, akik nem érik be azzal, amit lapunknak elárultak. Vagyis hogy a szaktárca négy, közbeszerzés alól „nyilvánosan” mentesített beruházására összesen 780 millió forintot költött három év alatt. A közbeszerzés alóli mentesítés pedig még akkor is tény, ha a jegyzőkönyveket és határozatokat olvasva kiderül: ezekre a projektekre százmillió forintokkal több állt rendelkezésre, mint amennyit végül elköltöttek.
A tárca és a Magyar Honvédség kijelölt objektumainak védelmét ellátó technikai rendszerek 2012–2014. évi karbantartására, hibaelhárítására a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal 142,9 millió forintos szerződést kötött a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt.-vel, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának döntése szerint ezekre a műszaki feladatokra csak 2012-ben 277,3 millió forintot költhettek. Majd tavaly újabb 285,5 milliós, idén 294,1 millió forintos keretet biztosítottak erre a célra. Ez pedig egybecseng Dankó István helyettes államtitkár bizottsági jegyzőkönyvekben szereplő állításával, amely szerint az őrzés-védelem technikai rendszereit szállító HM Arzenál a 2012 előtti években nagyságrendileg 277 millió forintért végezte a karbantartási feladatokat.
Bárhogy van is, a HM intézményeinek védelme valóban honvédelmi és nemzetbiztonsági kérdés. 2010-ben okkal tekinthették annak a 2011. január 1. és június 30-a közti időszak soros magyar uniós elnökség feladatainak informatikai védelmét is. Siklósi Péter, a HM helyettes államtitkára látszólag azzal győzte meg a honvédelmi és rendészeti bizottságot a közbeszerzés alóli mentesítés szükségességéről, hogy feltárta az illetéktelenek képbe kerülésének veszélyeit. Egyértelművé tette, hogy az elnökségi időszak alatt közreműködő szerződéses partnernek megbízhatónak kell lennie, hiszen bárkivel is szerződnek, a szállító részletesen megismeri a honvédelem infokommunikációs rendszereit és azok elemeit.
Ez pedig lehetővé teszi, hogy megítélje a honvédség elektronikus támadásokkal szembeni felkészültségét, reagálási képességét, vagy akár felmérje a következő években reálisnak tekinthető fejlődés mértékét is. Kérelme alapján a minisztérium végül 140 millió forint elköltésére kapott felhatalmazást, amiből mindjárt két szerződésre is futotta. A HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség 12,7 millió forintért leszerződött a Synergon Rendszerintegrátor Kft.-vel a számítógépes, elektronikus berendezések elektromágneses rezgéseire épülő lehallgatás elleni védelmet szolgáló Tempest-eszközök szállítására. A meglévő informatikai rendszereket pedig a Hubel Magyar–Belga Kft. fejleszthette tovább 126,9 millió forintért.
|
Eszközigényes műfaj Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Szószátyársággal a HM a külföldi missziókhoz kapcsolódó magyar beszerzések dolgában sem vádolható. Még akkor sem, ha a honvédség 2003 óta folyamatos afganisztáni szerepvállalása nem hadititok, a csaknem tucatnyi magyar egység küldetéseiről az egész ország hallhatott. A mazari-sarifi „Camp Marmal” tábor fejlesztésének 2010 októberében a honvédelmi és rendészeti bizottság elé vitt ügyéről a katonák biztonsága érdekében csak az alapinformációk ismerhetők meg. A parlament honlapján elérhető bizottsági jegyzőkönyvből kiderül: a honvédség nemzeti támogató elem néven helyszínen lévő egységeinek támaszpontfejlesztésére a szakminisztérium 1,9 millió eurót költhetett.
A honvédelmi tárca adatszolgáltatási kérelmünkre közölte, hogy a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, illetve a HM Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. 2011 februárjában szerződött konténerblokkok telepítésére. A szerződés értéke 1,845 millió euró, vagyis belefér a jóváhagyott, hozzávetőleg félmilliárd forintos beruházási keretbe. A honvédelmi és rendészeti bizottságban mentesített katonai beszerzések 780 millió forintos keretösszege lehetett volna jóval nagyobb is. A HM ugyanis megkapta a lehetőséget, hogy saját szervezete és a honvédség egységei számára közbeszerzés nélkül szerezzen be üzemanyagkártyákat.
Egy ideig valószínűleg mégsem derülhet ki, hogy a védelmi szervezetek járművei mennyi üzemanyagot füstölnek el. A szakminisztérium ugyanis egyszerűen kihagyta a lehetőséget, és a mentesítési kérelmében meghivatkozott rendeletekre alapozva kapott engedélyt a fiókban hagyta. Az üzemanyagkártya-beszerzés elhalasztása azonban aligha azt jelenti, hogy a minisztérium szolgálati autói, vagy éppen a tavaly márciusi hókatasztrófához hasonló helyzetekben szerephez jutó páncélosok, kiszáradt tankkal az út szélén vesztegelnek. A katonák legalábbis az elmúlt három év több száz közbeszerzés nélküli beszerzését lehetővé tevő törvények és kormányrendeletek révén alighanem kártya nélkül is benzinhez, gázolajhoz jutnak.