galéria megtekintése

Orbán Európát szólította hadba Brüsszel megfékezésére

6 komment


Csuhaj Ildikó

Múzeumkerti ünnepi beszédében a miniszterelnök már nemcsak a magyarokat, de minden európait egységbe szólított Brüsszel megfékezésére. Orbán Viktor a bevándorlás elleni kampány jegyében megkongatta a vészharangot: látomása szerint az arctalan (brüsszeli) kozmopolitáknak megvan a terve rá, hogy Európa nemzetállamait elnyelje az „Európai Egyesült Államok" hatalmas bendője. A „Rabok legyünk vagy szabadok?" kérdést már Brüsszellel szemben fogalmazta meg.

Üdvözlégy születésed napján magyar szabadság - e szavakkal kezdte beszédét Orbán Viktor Petőfi Sándort idézve a Múzeumkertben, aki ütemes viktorozás és ováció közepette sétált a mikrofonhoz, miközben a Kálvin téri ellentüntetők füttyögtek. A miniszterelnök a „minden magyar egy szívvel, egy akarattal ünnepel" felkiáltással kezdődő köszöntésben kiemelte, hogy itt van velünk egy „lengyel légió", külön üdvözölte „a nagy lengyel nemzet fiait", akiket azonnal biztosított arról is, hogy a szabadságukért és a függetlenségükért harcoló lengyelek mellet állnak a magyarok. Brüsszelnek pedig március 15-i beszéde nyitányaként azt üzente Orbán Viktor: „Több tiszteletet Lengyelországnak!"

A lengyel-magyar szál mellett a miniszterelnök a Bem szobor és a Kossuth tér között vont párhuzamot, azaz az 1848-as és az 1956-os forradalmat említette egy lapon, „amikor a magyar nemzet kiáll az igazáért, nem keresi a bajt. A mi fajtánk ugyanis ritkán adja forradalomra a fejét, 170 év alatt kétszer, de nyomós ok volt rá, szétrepedt a tüdőnk, belevágtunk, s ha már forradalmat csináltunk, megadtuk a módját". Európa két csillagvillanást, két nemzeti, magyar célokért kirobbant népfelkelést látott. Dicsőség a hősöknek, tisztelet a bátraknak - hangoztatta Orbán, aki aztán felidézte az 1918-19-es forradalmat is de csak a '48-as és az 1956-os forradalom ellenpontozásaként, mondván, az bolsevik felforgatás volt, magyargyűlölő idegen célokért zajlott, „azt egy másik kötetben tartják nyilván, szellemi és politikai elfajzás riasztás címszava alatt".

 

A Múzeumkertben lévők azt hallhatták, hogy a miniszterelnök a mai kormányzását 1848 március 15-től eredeztette, az 1956-os forradalmat, a rendszerváltást és az alaptörvény mint stációkat felsorolva, míg másik oldalról - szinté sötét történelmi eseményeket - második világháború, kommunizmus - az 1919-es forradalmat a szocialista világgal kapcsolta össze.

Soli deo gloria, Istené a dicsőség - adott hálát Orbán Viktor azért, hogy Magyarország végül is arra az ösvényre lépett, mely az ő kormányzásához elvezető forradalmi hagyomány ösvénye, s melynek "szívverése" a törvény előtti egyenlőség, felelős minisztérium, nemzeti bank, emberi méltóság, nemzeti érdekegyesítés - sorolta a március 15-ei pontokat.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Megtapsolták, amikor a másik ösvény veszélyét próbálta meg felfesteni, azzal, hogy már csak pislákol a 19-es hagyomány, ha néha hangoskodik is – célzott a mai kormányellenes tüntetésekre –, „gazdaállat" híján meg vannak számlálva a napjai, ha nem érkezik újabb nagy szellemi-politikai infúziós szállítmány, de az internacionalizmus befogadására alkalmas magyar anyaföldben a gyökerek is elszáradnak" - konstatálta.

A forradalmak természete

Aztán a miniszterelnök a forradalmak természetéről értekezett, mondván: jóérzésű, gyermekeit nevelő, "jó gondolkodású ember" nem csap fel forradalmárnak, a világunk megbillenésből ritkán sülnek ki jó dolgok. Egyszerre két lépést nem lehet megtenni, összegabalyodnak a lábak, az ember orra bukik. És mégis - utalt 1848 március 15-re -, ezek a jóakaratú emberek, első szóra forradalmak hívei lettek. Ők adták a forradalmat és a szabadságharc derékhadát. Orbán Viktor azt mondta, hogy "minden forradalom olyan, mint akik csinálják", de Petőfi, Vasvári, azaz az ismert nagy alakok mellett név szerint említette például Gyurkovics Máté szűcsöt, és a nemzet egységét példázva felsorolta a forradalom további résztvevőit, az orvosokat, mérnököket, iparosok, földművesek, nemzeti érzékű munkásokat is. A miniszterelnök itt is lefestette a másik oldalt, mégpedig hagymázas ideológiát követőknek, és „holdkóros, kéretlen világboldogítással kudarcot valló értelmiségiekről" beszélt.
Az 1848-as forradalmat "velejéig magyarnak" nevezte, olyan forradalomnak, mely "nem akart templomot építeni egy újabb zsarnokságnak", és melynek dalai nem a licselők, hóhérok, káosz, vérfürdő költeménye volt.

Méltó-e a magyar a régi híréhez?

„Hát ti mit csináltok?" - idézte Petőfi Sándor Arany Jánoshoz írt levelét Orbán Viktor, aki szerint az sáfárkodik jól az örökséggel, azok lesznek méltók a magyar régi nagy hírnevéhez, akik mindent, amit tesznek, a mindenség mérőszalagjával mérik, és akik számára az örökkévalóság a látóhatár. Tartjuk az ősi törvényt - biztosította hallgatóságát a Múzeumkertben a szónok, vagyunk akik voltunk, leszünk akik vagyunk, de - tette hozzá-, azt még nem tudhatjuk, hogy sikerrel járunk-e, felépül-e a méltó megbecsült haza.

Szájkosár selyemből

Aztán a miniszterelnök, minden eddiginél élesebb kirohanást intézve Brüsszel ellen, elmondta, mi az, amit szerinte tudunk: azt, hogy az európai csillagzat ingatag. És Orbán Viktor immár Európa, Brüsszel vonatkozásában fogalmazta meg a kérdést – „huszárszablyaként a mellkasunkra írva" – rabok legyünk vagy szabadok. De mivel a magyarok sorsa belenőtt a közös unióba - folytatta Európa-ellenes gondolatmenetét - egyetlen nép, a magyar sem lehet szabad, ha Európa nem az. Európa pedig erőtlen és bágyadt, „mint a virág, mit titkos féreg foga rág". Aztán hosszan sorolta miért is nem szabad Európa: mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, és tilos kimondani az igazat. „Fonják selyemből a szájkosarat" – hangoztatta.

Ezután fogott bele a miniszterelnök a  március 15-i menekült- és kvótaellenes kampánybeszédébe. Szerinte ma Európában azt sem szabad kimondani, hogy nem menekültek érkeznek, hanem népvándorlás zajlik, hogy tízmilliós tömegek állnak készenlétben, hogy a bevándorlás bűnözéssel, terrorral jár, veszélyt jelent az életformánkra, a kultúránkra, a szokásainkra, és a keresztény hagyományokra, mert beilleszkedés helyett saját különbejáratú világa van a menekülteknek, hogy szétfeszítik az évezredes európai kereteket. Szerinte azt sem lehet kimondani, hogy nem véletlen a bevándorlás, kitervelt és irányított akció zajlik. A végkövetkeztetésben Orbán Viktor most is eljutott odáig, hogy Brüsszelben azon mesterkednek, minél gyorsabban betelepítsék az idegeneket, hogy átrajzolták kultúránk mintázatát, etnikai talapzatát, és felszámolják a nemzetállamokat.

„Brüsszel lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunkat, Brüsszelben az Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amire senki sem adott felhatalmazást" - vélte. De – hívta fel a tapsolók figyelmét a miniszterelnök –, a szabadság mai ellenfelei - nem azokkal az eszközökkel élnek, mint a szovjet rendszerben, nem börtönnel fenyegetnek, nem lágerekkel, nem tankokkal - ma a megbélyegzés, a fenyegetés, a zsarolás az eszközük. Ami pedig végveszélyben van: a keresztény, szabad, független Európa, a fair verseny, a szolidaritás, az igazság, az irgalom, férfi és nő egyenlősége. Orbán Viktor arra is figyelmeztetett, hogy a menekültek, azaz a bevándorlók nem úgy támadnak ránk, mint a háborúk és a természeti csapások, „a népvándorlás lassú víz, kitartó sodrással elmossa a partot", azaz Európát.

Humanitárius akciónak tűnik, de térfoglalás - az pedig számunkra térvesztést jelent, „az emberi jogi harcosok falkái" részéről pedig a vád: kirekesztőek és ellenségesek vagyunk - értelmezte a történéseket a miniszterelnök.

Egységben Brüsszel ellen

A helyzetelemzése után Orbán Viktor a cselekvési tervet is ismertette, hiszen „először csak néhány százról, egy-két ezerről van szó, de felszaporodhatnak tíz és százezrekre" - mondta a bevándorlókról. Szerinte ha a népvándorlást meg akarjuk állítani, először Brüsszelt kell megfékezni, mert nem lehet hagyni, hogy Brüsszel törvények fölött álljon. Orbán Viktor megismételte évértékelő beszédének egyik állítását: Európát kozmopolita homofób, antiszemita milliós migránstömegek árasztják el, bandák, amelyek „vadászni akarnak" asszonyainkra és lányainkra.

Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a hazánkba, hogy végül kiadják az utunkat saját hazánkból! Ezért a kényszerbetelepítéseket elutasítjuk! - kongatta meg a vészharangot, és egységbe hívott minden magyart, és minden büszke európai nemzetet, hogy "szembeforduljunk és ellenálljunk, hogy megmentsük Európa jövőjét, mert eljött az idő".

Hatalmas bendő

Végül a miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt az ünneplő magyaroknak a '48-as és az '56-os forradalmakat példának állítva a sors könyvéről beszélt, elutasítva a "rejtőzködő, arctalan világot" (nyilván Brüsszelt), mely össze akarja vegyíteni a különböző kultúrákat, mert abból vérszegény tömeg lesz, és akkor a nemzetállamokat elnyelheti az Európai Egyesült Államok „hatalmas bendője". De legyőzzük, átírjuk a nekünk szánt sorsot, mi magyarok és lengyelek, és a szövetségesek - fogalmazott, majd egy Petőfi-idézettel zárta beszédét: „Rabok legyünk vagy szabadok?"

Kapcsolódó cikkek

Ezt üzente Orbán Viktor

"Az itt honos gondolatokból és a magyar szabadságvágyból épített országot magának", mert tudta, a "szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé, mint almára a héj, csigára a ház" - Orbán Viktor kormányfő már hétfőn, az ünnep előestéjén levélben üzent a honfitársainak nyílt levelében.

Orbánt és a lengyeleket is kifütyülték

A szervezők arra készültek, hogy csendesen tiltakoznak Orbán Viktor beszéde alatt.

Elemzők az Orbán-beszédről: Csurka-sablonok és harci kedv

Csak be kell helyettesíteni néhány szót a migránsokkal, Csurka István is azokat a sablonokat használta mint Orbán Viktor - mondja Mikecz Dániel

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető