Egykor a Tisza Cipőgyárról volt híres. És bár a ci­pő­gyártás ma is fontos része Martfű életének, a folyó kanyarulata teremtette mikroklíma, az ártér növény- és állatvilága és  a gyógyvíz miatt is érdemes a Tisza-parti városban tölteni néhány napot.

Nem azért kell a Föld minél magasabb pontjaira építeni a csillagvizsgálókat, hogy a kutatók közelebb kerüljenek az égbolthoz, hanem azért, mert így csökkenthetők az emberiség által termelt különféle szennyeződések okozta észlelési hibák. Hazánkban a piszkéstetői csillagvizsgáló van a legmagasabban, úgy 960 méteren.

Az első poroszlói kakasszépségversenyt 2004-ben hirdették meg, azóta a rendezvény a Tisza-tavi település legnagyobb eseményévé nőtte ki magát – leszámítva az ökocentrum átadását természetesen, de az csak egyszer volt, a kakasok viszont minden év júniusában összemérik szépségüket.

Magyaregregy felett, a Mecsek egyik magaslatán áll Máré vitéz vára. Régente állt még egy vár a közelben.

A szlovén és osztrák határ közelében lévő Lentinek nehéz kitörni a „katonaváros” skatulyából, pedig már igen régen volt, hogy főiskolások, egyetemisták ezrei kaptak itt honvédségi képzést „előfelvételisként”. A kisváros mára ideális kirándulóhely: a Zalaerdő Zrt. által működtetett, több mint száz kilométer hosszú erdei kisvasúthálózat egyharmadát nemcsak fa-, hanem személyszállításra is használják.

Tápiószentmárton mellett, a Kincsem Lovaspark lapos síkságából csak néhány méter magasan emelkedik ki az Attila-domb. Ez a hely a régészeti leleteken túl onnan is ismert, hogy a hiedelmek szerint a különleges mágneses erőterek és sugárzások révén csodatévő hatással bír.