Csodaszarvas, csodasugárzás

Az Attila-dombon a tapasztalatok szerint sajátos elektromágneses és radioaktív erőterek alakultak ki – olvasom a lovaspark honlapján. És azt is leírták, bár bevallom, nem teljesen értem, hogy mit jelent, hogy ezek az erőterek a föld mélyebb rétegeiben, a geológiai kőzetviszonyok különös rétegződésének az eredményeként indukálnak egy alacsony frekvenciájú modulált másodsugárzást is. A domb különleges hatására egy beteg ló különös esete hívta fel a figyelmet. A szegény állatról már mindenki lemondott, erre meggyógyult. A domb állítólagos gyógyító erejének híre gyorsan elterjedt, számos beteg keresi fel, és tölt el itt néhány órát. A világhírű csodakanca, Kincsem is itt született, kifutója pedig éppen az Attila-dombon volt.

Többen ezzel magyarázták a kanca egyedülálló sikersorozatát.

Az erre érzékenyek – most áttértünk az emberekre – kezén, lábán, egész testén bizsergés, csipkedés, melegség, hidegség, áramlás érezhető. Van, aki elálmosodik, majd feltöltődik. A dombról szóló ezoterikus irodalom csodás gyógyulásokról ad hírt: rákos betegekről, akiknek csökkentek, ízületesekről, akiknek elmúltak a fájdalmai. A szkeptikusok szerint kamu az egész. Kamu, nem kamu, Tápiószentmártonban az Attila-domb köré egy egész üdülőkomplexum épült, éttermekkel, minigolfpályákkal, játszótérrel. A lovasparkba érkező vendégek több, különböző kategóriájú szálláshely közül tudnak választani. A honlap szerint a szakemberek mérései jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki. Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet munkatársai korábban végigmérték a környéket, de sugárzási szempontból nem találtak semmi különöset. Illetve annyit, hogy hazai mércével mérve roppant tiszta a vidék levegője.

Ami nem kamu: a Magyar Nemzeti Múzeum 1923-as ásatásán egy szkíta kori fejedelmi sírból került elő a híres „aranyszarvas”, a tűzben aranyozott, szarvas alakú pajzsdísz. Ez azonban szkíta, s nem hun lelet. Ettől függetlenül egykoron akár a mai Tápiószentmárton területén is járhatott a hunok királya. Akár itt is lehetett Attila palotája. Gyöngíti a teóriát, hogy kimondottan a hun korból származó lelet nem került elő a tápiószentmártoni domb környékéről. Az viszont igaz, hogy a térség a kora bronzkortól kezdve folyamatosan lakott volt.

Az európai hunok utolsó és legnagyobb királya volt a 406–453 között élt Attila. Kora E­urópájának leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Fekete-tengerig, a Dunától a Balti-tengerig terjedt. A Balkánt kétszer is megszállta, 452-ben Ravennából űzte ki III. Valentin nyugatrómai császárt. Halála után a fiai között kitört utódlási harc következményeként birodalma elenyészett. Mégsem tűnt el nyomtalanul, hiszen neve Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett.

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!