Szupernóvavadászok

Ez a Mátra harmadik legmagasabb csúcsa. Bármerre néz is az ember, csodálatos a látvány. Hegyek, völgyek, a Kékestető, a nógrádi dombok, de a Kárpátok vonulata is látszik a távolban. A mátrai égbolt messze sötétebb, azaz csillagászati megfigyelésekhez kedvezőbb, mint a nagyvárosok felett, itt a halványabb objektumok is észlelhetők. Természetesen a száz kilométerre fekvő főváros fénykupolája innen is jól látszik. Éppen a dinamikusan fényesedő főváros miatt épült obszervatórium Piszkéstetőn.

1952-ben az Akadémia egy hatalmas teleszkópot rendelt a jénai Zeiss-művektől, ám nyilvánvaló volt, hogy ezt a berendezést nem Budapesten kell felállítani. Több helyszín is szóba került, végül a Galyatető közeli Piszkéstető mellett döntöttek. A hatvan centiméteres átmérőjű távcső mellé beszereztek egy ötven centiméteres átmérőjűt is – mindkettőnek hamarosan elkészült a fogadóépülete: az ilyen helyeken szokásos mozgatható kupolás építmény. A csillagvizsgáló legnagyobb műszere azonban egy méteres átmérőjű tükröt rejtő távcső. 1975 óta használják – ezzel egy Kairó távolságra elhelyezkedő gyertya lángja könnyedén kimutatható. 2010-ben az állomás egy 40 cm-es Ritchey–Chrétien rendszerű távcsővel gazdagodott. 2011-ben az MTA Lendület programjának keretében új CCD-kamerát szereltek fel a 60 centiméteres teleszkópra. Ezen adatok hallatán igazán csak a csillagászok háta bizsereg, a nagyközönségnek az már többet mond, hogy 1964 és 1995 között hazánk szupernóva-nagyhatalomnak számított. Azóta középhatalom.

Az itt dolgozó csillagászok 2011. március 24-én fedezték fel az 50. szupernóvát. Ez a különleges hely a nagyközönség számára is látogatható. Nem mellesleg az obszervatórium Galyatetőről, Mátraalmásról és Mátraszentimréről is könnyedén elérhető – a kutatóhely az Országos Kéktúra útvonalán fekszik.

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!