A Nature című folyóiratban most publikált eredmény átértékeli a csillagászok korábbi véleményét arról, milyen elemek jöhettek létre a Naprendszer kezdeti időszakában.
Írhatjuk át a tankönyveket
Régebben a kutatók azt hitték, az oxigénmolekulák megsemmisülhettek a Naprendszer keletkezésekor, hiszen e gáz gyorsan reakcióba lép a hidrogénnel, ami akkortájt nagy mennyiségben lehetett jelen.
Nem ez az első jelentős felfedezés, amit történelmi küldetése során tett a Rosetta.
Jég a Csurin
A "Csuri" becenévre hallgató üstökösön korábban jéggé fagyott vízmolekulákat is talált az űrszonda leszállóegysége, a Philae. Csakhogy kiderült: ezek a molekulák lényegesen különböznek a földi víztől, ezzel pedig megdőlni látszott a régi elmélet, miszerint üstökösök hozhatták a vizet a Földre.
A Föld semmi ehhez képest
A Philae egyik műszere emellett több mint háromszor annyi nehézhidrogént, deutériumot is talált az üstökösön, mint amennyi a Földön előfordul.
Szerves molekulákat is találtak
Volt ennél is meglepőbb felfedezése a szondának, amikor az üstökösön széntartalmú, szerves molekulákat talált. Ez viszont éppen, hogy erősíti azt a teóriát, miszerint az élet kialakulásához szükséges építőkockákat mégiscsak üstökösök hozták a Földre.
Füstölgő kutak
A Philae egyik legnagyobb tudományos eredménye pedig az volt, amikor port okádó kutak és gödröket fedezett fel a deformálódott alakja miatt leginkább egy gumikacsára emlékeztető üstökösön.
Ennek köszönhetően először sikerült megfigyelnünk közvetlen közelről, hogyan aktiválódik egy üstökös magja.