A szovjet idő összes tradícióját, kellékét, szólamát felvonultatták szombat reggel Moszkvában a Vörös téren megtartott Győzelem napi díszszemlén. A felvonulás nézői és résztvevői között külföldiek is voltak: a díszvendég a kínai pártvezető-államfő volt, de ott voltak az Oroszországhoz kötődő volt szovjet köztársaságok vezetői is.
Castro kubai, Maduro venezuelai és Nikolics szerb elnök mellett el-Sziszi tábornok egyiptomi államfő és Mahmud Abbasz palesztin elnök volt ismertebb arc a vendégek között. Az eldíszletezett Lenin-mauzóleum előtt az orosz hadsereg díszegységei mellett elmasíroztak vendégalakulatok is Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Örményországból, Tádzsikisztánból Kirgizisztánból is. Az azerbajdzsániak és örmények veszélyesen közel kerültek egymáshoz. A parádén kínai, indiai, mongol és szerb díszegységek is masíroztak.
 |
RIA Novosti / Reuters |
Vlagyimir Putyin fővendégeit megszemlélhették a tévénézők, amikor a díszszemle után megkoszorúzták az Ismeretlen katona sírját. Egy pillanatra feltűnt a harmadik sorban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nemes arcéle is. (A koszorúzás utáni tablóképnél már nem látszott a sikeres magyar kormánytag.) Az első sorban természetesen a kínai vezető mellett, al-Sziszi egyiptomi elnök, Nikolics szerb elnök, Raul Castro kubai vezető, Maduro venezuelai elnök és posztszovjet államok vezetői tűntek fel.
Putyin beszéde elsősorban a hetven évvel ezelőtti győzelem történelmi jelentőségét, a nácizmus leverésében játszott szovjet főszerepet és áldozatot hangsúlyozta. Európa nem ismerte fel a veszélyt a harmincas években – emlékeztetett. Hiányoztak természetesen az önkritikus elemek, nem volt utalás arra, hogy Sztálin először szövetséget kötött Hitlerrel. Nem maradtak el a figyelmeztetések az újra felbukkanó „barna veszedelemre”, s az Oroszország elleni hangokra. Amerika-elleni utalás
volt, amikor arról beszélt, hogy nemrég már az egypólusú világ létrejöttét vizionálták.
