A Nyugat nem kíváncsi Putyin parádéjára
Oroszországban hatalmas katonai parádékkal emlékeznek meg a II. világháború végének hetvenedik évfordulójáról. A Nyugat távol tartja magát a moszkvai díszszemlétől, a Kreml sok feltörekvő szövetségese azonban államfői szinten képviselteti magát.
– Amikor a II. világháború végének hetvenedik évfordulójára emlékezünk, azt állítjuk a középpontba, ami összeköt minket, és nem azt, ami szétválaszt – e mottóval utazott Volgrográdba, az egykori Sztálingrádba Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, hogy a Volgaparti városban orosz kollégájával, Szergej Lavrovval együtt koszorúzza meg a II. világháború keleti frontja egyik legvéresebb csatájában elesett szovjet és német katonák sírjait. Közös orosz–német megbékélési koncertet is tartanak.
A majd öt hónapig tartó sztálingrádi ütközetben 700 ezren vesztették életüket, a szovjet győzelem pszichológia fordulatot jelentett a II. világháborúban. Amely május 8-i –moszkvai idő szerint május 9-i végére –, a náci Harmadik Birodalom kapitulációjának hetvenedik évfordulójára Oroszországban látványos katonai parádékkal emlékeznek. A nagy honvédő háború eddig is a legnagyobb nemzeti szimbólumok közé tartott Oroszországban,
a putyini rendszer a hazafiságra és a (katonai) erő demonstrációjára azonban több lapáttal rátett.
Május 9-én a moszkvai Vörös téren grandiózus győzelmi napi előadásra készülnek. Tizenötezer katona, egykori világháborús és a mai legmodernebb orosz katonai technika vonul fel, a többi között a jövő páncélosának nevezett T–14-es Armata.
|
Főpróba a Vörös téren. Nagy ünnep készül a nagy győzelem 70. évfordulójára
Grigorij Dukor / Reuters |
Közel hetven ország állam és kormányfőjét hívták meg, az egykori nyugati szövetségesek és az Európai Unió tagországainak döntő többsége nagyköveti szinten képviselteti magát – ezzel is tiltakozva a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai katonai beavatkozás ellen. Angela Merkel német kancellár május 10-én utazik Moszkvába, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Szijjártó megy
Szijjártó Péter képviseli Magyarországot a szombati győzelem napi megemlékezésen Moszkvában. A külgazdasági és külügyminiszter a többi európai külügyminiszterhez hasonlóan a katonai parádén nem vesz részt, hanem csak a megemlékezésen. (MTI)
Ott lesz azonban a május 9-i díszszemlén Xi Jinping kínai államfő, Raúl Castro kubai vezető és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, de elmegy az indiai, a dél-afrikai, a vietnami államfő, valamint több szovjet utódállam ura. (Moszkvai diplomáciai források szerint a parádéra várják Szijjártó Péter magyar külügyminisztert is.) Még vagy két tucat orosz nagyvárosban, a többi között a Krím félszigeten is rendeznek katonai felvonulást.
Németországban ezzel szemben igen visszafogott módon – a törvényhozás két háza, a Bundestag és a Bundesrat együttes ülésével – emlékeznek meg a II. világháború végéről. Míg május 9. Oroszországban piros betűs ünnep, az egykori vesztesből Európa vezető hatalmává előlépett, a szörnyűséges múltjával szembenéző Németországban május 8., a kapituláció napja nem számít nemzeti ünnepnek.
Tömegesen erőszakoltak az amerikaiak is
Az időseket kiűzték a házakból, két katona állt őrt, míg a többiek a lányokat és az asszonyokat erőszakolták meg. Sok áldozat kétségbeesésében az öngyilkosságba menekült – így írja le a Németországban nagy vihart kavart könyvében az 1945-ös bajorországi felszabadulást Miriam Gebhardt. A német történész művében (Als die Soldaten kamen, Amikor a katonák jöttek) az erőszakolók nem az erről hírhedtté vált oroszok, hanem az amerikaiak voltak. A szövetségesek által elkövetett tömeges nemi erőszak sokáig tabunak számított Németországban. Gebhardt szerint az angolszászok 860 ezer németet (lányokat, asszonyokat, fiúkat és férfiakat) erőszakoltak meg. A témának a német ZDF közszolgálati adó külön dokumentumfilmet szentelt. (D. A.)
