Erről a tervről Obama egyelőre csak annyit árult el, hogy nem lesz egyenlő az iraki háborúval, hanem olyan antiterrorista hadműveletekről van szó, amelyeket az Egyesült Államok a világ több országában is hat-hét éve folytat már. Azt az elnök újból kizárta, hogy Irakba amerikai szárazföldi egységeket küldjön.
Ami a fogadkozást illeti, az elnöknek a stratégia hiányáról szóló blamázson túl is van oka rá a két amerikai újságíró, James Foley és Steven Sotloff lefejezése miatt.
Vasárnap az Egyesült Államok kiszélesítette hadműveleteinek körét, először mérve légicsapásokat – négyet – a szunnita szélsőségesek állásaira Anbar tartományban, a hadíszai gátért harcoló iraki erők offenzívájának a támogatásául. Irakban a síitáké a többség, Anbar tartományt viszont túlnyomóan azok a szunniták és az ő törzseik lakják, amelyeknek a Szíriában alakult IS élvezi a hallgatólagos támogatását.
|
Pesmerga harcos az IS-től a héten visszafoglalt településen, Szulejman Pekben. Egyedül félnek
Ahmed Jadallah / Reuters |
Az Euphrátész folyón fekvő hadíszai gát a második legnagyobb Irakban. A védelméért az iraki hadsereg egységei elkeseredett harcot vívnak a szunnita szélsőségesekkel, ha ugyanis a szunnita szélsőségesek rátennék a kezüket a gátra, több százezer ember áram- és ivóvíz-ellátása forogna kockán. Korábban, amikor az IS elfoglalta a Tigrisen fekvő moszuli gátat, félmillió ember élete volt veszélyben. Ezt a gátat a pesmergáknak szintén amerikai légi támogatással sikerült az ellenőrzésük alá vonni.
De az Egyesült Államok a hétvégén nemcsak a hadíszai gátnál, de a Zartak-hegynél is aktív volt. Itt a kurd pesmerga erőknek nyújtott segítséget, akik így vissza tudták foglalni a konfliktus egyik stratégiai jelentőségű helyszínét a szunnita szélsőségesektől. A hegy egyik oldalán fekvő síkság ugyanis egészen addig a Moszulig húzódik, amelynek a lerohanásával júniusban kezdetét vette az IS nagyszabású iraki offenzívája. Bár a visszafoglalása – amelynek az utolsó rohamában az IS harminc harcosa halt meg – megnyitja az utat Moszul felé, a pesmergák azt mondják, hogy egyedül nem akarnak nekivágni a város visszaszerzésének.
Ez annak ellenére van így, hogy a szunnita szélsőségesek meglepően kevesen vannak fél Irak lerohanásához. „Nehezen tudom elképzelni, hogy a pesmergák nemzetközi összefogással ne előznék meg az Iszlám Állam térnyerését. Tényleg nem beszélhetünk igazi harcosokról, az IS-nek nagyon jól felszerelt és kiképzett, de kis létszámú hadserege van, csak a hatalmi vákuum miatt tudtak teret nyerni. Volt olyan, hogy 30 ezres várost 20-30 terrorista el tudott foglalni, mert a helyiekben is volt egyfajta pozitív hozzáállás" – nyilatkozta ennek kapcsán lapunknak korábban Bálint Gábor, az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa, aki nemrég tért vissza az iraki autonóm tartományból, Kurdisztánból.
|
Obama és David Cameron brit kormányfő egyperces főhajtása Foley és Sotloff emléke előtt a walesi NATO-csúcson. Lebontani, legyőzni
Larry Downing / Reuters |
Múlt héten az iraki állami televízió bejelentette, hogy az Iszlám Állam egyik katonai parancsnokát, Abu Ala al-Irakit és a fővezér, Abu Bakr al-Bagdadi egyik tanácsadóját is sikerült likvidálni egy moszul elleni amerikai légitámadásban, de ezt sem a szunnita szélsőségesek, sem az Egyesült Államok nem erősítette meg. Az amerikaiak annyit mondtak, az IS vezetéséből személy szerint egyelőre senki nincs célkeresztben, a légicsapások feladata a szunnita szélsőségesek állásainak a megsemmisítése.
Az ENSZ és emberi jogi szervezetek népirtással, etnikai és vallási kisebbségek elleni tömeggyilkossággal vádolják az IS-t. Az USA több mint 130 légicsapást mért a szunnita szélsőségesek állásaira augusztus óta, de a mostani volt az első alkalom, hogy Anbar tartományban csaptak le.
