galéria megtekintése

Európába jönnek a fanatikusok

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 06. számában
jelent meg.

2 komment


Miklós Gábor
Népszabadság

Manyasz Róbert személyesen nem ismer olyanokat, akik a magát Iszlám Államnak nevező szervezet tagjai, de elég pontos képe van róluk. A magyar orientalista immár húsz éve tanulmányozza az iszlám világát.

Doktorátust szerzett a szunnita iszlám teológusaként, most pedig a síita vallástudományt tanulja. A negyvenöt éves kutató hosszabb ideje él Bejrútban, de beutazta a muzulmán világ számos államát. A nyarat biciklitúrával töltötte Üzbegisztánban, az előző évben a kirgiz tájakat kerekezte be.

– A dzsihadisták közül igen sokan a két-három generáció óta Nyugat-Európában élő muzulmán családokból származnak. Sokan vannak dél-európaiak, balkániak, belső-ázsiaiak, kínaiak, kaukázusiak közöttük – mondja a lapunknak adott interjúban. Mellettük természetesen ott vannak az arab államok polgárai is. Elsősorban fiatal férfiak, de vannak nők, akik között jóval több az iszlámba betért személy. Az arab források a magyarországi dzsihadisták számát tízre teszik.

Manyasz szerint a globalizálódott nyugati társadalmak elutasítása, a beilleszkedésre való képtelenség viszi őket a fanatizált gyilkosok közé. Kihívás, kaland számukra a csatlakozás egy ilyen szervezethez. Az Iszlám Állam – állítja – kiválóan használja a korszerű információs technológiákat a toborzásra, a magukra hagyott fiatalok megnyerésére. Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza a gyilkosságokat, az ellenfelekkel szembeni brutalitást, a kutató leszögezi, hogy ez a jelenség idegen az iszlám fővonalától. 

 

Az Iszlám Állam ellen harcoló kurd fegyveres Irakban
Az Iszlám Állam ellen harcoló kurd fegyveres Irakban
Ahmed Jadallah / Reuters

A keresztényeket eszerint például óvni kellene mint egyistenhívőket, nem pedig üldözni, gyilkolni. Az iszlám nem maradhatott volna fenn, ha ilyen brutálisan harcol – vélekedik. Ugyanakkor az iszlám története ismer ilyen eseteket. Manyasz arra hívja fel a figyelmet, hogy a muzulmánok történelemszemlélete más, mint a nyugatiaké. Számukra az, ami ezer vagy ezerháromszáz éve történt, ma is érvényes, újraélhető dolog.

Nem elfogadható a nyugati érvelés, hogy felejtsék el például a keresztes lovagok nyolcszáz éve történt gyilkosságait. Manyasz Róbert úgy látja, hogy a többségi szunniták és az iszlám kisebbségét alkotó csoportok (síiták, alaviták és mások) közötti elutasítás is olyan mély, hogy az nyílt gyűlöletbe csapott át, amelybe „beleférnek” a tömeggyilkosságok is. Az 1400 éve tartó tragikus szembenállást feloldhatatlannak látja.

Az ellentétek hátterét kutatva az elemző azt mondja, hogy az iszlám világ legutóbbi évtizedei felbolydulásának fő oka az iráni/síita befolyás regionális erősödése. Erre lehetett válasz az „arab tavasz” során megbuktatott világi rendszerek elleni propagandakampány. Manyasz a nemzetközi arab sajtó, műholdas televízió műsorai alapján állítja, hogy ezek az öbölállamokból pénzelt médiumok azért indítottak támadást Tunézia, Líbia, Egyiptom autokratikus kormányzatai ellen, mert ezek társadalmában az elmúlt évtizedben erős jelenlétre tett szert Irán és a síita vonal.

Arra a kérdésre, megállítható-e az Iszlám Állam, Manyasz azt mondja, hogy katonai eszközökkel időlegesen szétverhető, a térségből kiszorítható a szervezet, de tartós felszámolására nincs esély. A dzsihadista mozgalom a szunnita világ perifériáira húzódhat, és visszatér a centrumba, amint arra alkalma van. A fenyegető veszélyt most furcsa koalíciók szoríthatják vissza. A kutató szerint elkerülhetetlen Bassár el-Aszad rezsimjének újraelfogadása stabilizációs tényezőként.

Ehhez az is kell, hogy Aszad és a szíriai kurdok tartósan kiegyezzenek. Manyasz szerint az iraki állam szétesőben van, elsősorban a kurdok elszánt függetlenedési törekvései miatt. Ekkor viszont az ország szunnita lakossága a dzsihadistáknak maradna. Európa számára nagy gond, hogy a Szíriában és Irakban harcoló külföldiek előbb-utóbb visszatérnek szülőhelyükre. „Ezek mind poszttraumás tünetekben szenvedő fanatizált emberek lesznek, akik kiszámíthatatlan cselekedetekre képesek” – vázolja a nyugati államokat, köztük Magyarországot is fenyegető veszélyt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.