Bajnai Gordon és Oszkó Péter az előző kormány gazdaságpolitikájának védelmében írtak egy közleményt, amely egyben válasz a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki írására. A volt kormányfő és pénzügyminisztere szövegét változtatás nélkül tesszük közzé.

Az autokratikus hatalmi nyomulás újabb akadályba ütközött, immár a másodikba. Az elsőt, még tavaly nyáron, az a nyugati gazdasági-pénzügyi stop képezte, ami blokkolta a 3,8 százalékos költségvetési hiány túllépésére alapozó újraelosztási terveket. Az akadály áttörhetetlen volt, de megkerülhető. Gyors rögtönzés nyomán jött a B verzió: extrém adókkal és a nyugdíjpénztári vagyon rekvirálásával teremtve elő a gazdagokat preferáló adópolitika rövid távú forrásait.

Nem csak a mérettől függ, hogy melyik magán-nyugdíjpénztár marad meg a jövőben, munkáltatói pénztár is jelezte, hogy folytatni kívánja a működését - vázolta a közeljövőt Juhász Istvánné, a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. A vagyon átadásának kidolgozására 45 napja van a pénztáraknak, ám maga a folyamat akár nyárig is elhúzódhat. Addigra viszont megszülethet az Alkotmánybíróság döntése.

A jelenlegi jogszabályi környezetben sikernek tartja a Stabilitás Pénztárszövetség a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók számát. A kasszák tavaly 1,25–6,25 százalékos reálhozamot értek el.

Az MSZP elnöke szerint zavarosak, cinikusak és fenyegetőek voltak a kormányfő szavai a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló sajtótájékoztatón. Mesterházy Attila bízik benne, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) azelőtt dönt a nyugdíjügyi beadványokról, hogy a magánpénztári vagyon állami kezelésbe vételének folyamata lezárulna.

Kétpilléres lett a magyar nyugdíjrendszer. Kár azt az illúziót kelteni, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne - konstatálta Orbán Viktor, aki feltételezte: a magánnyugdíjpénztárakat választók "bátrak", és nyilván " megfelelő anyagi kondíciókkal" rendelkeznek. 2011 végére már egyéni számlás rendszer lesz, a nyugdíjkasszából pedig nem fognak szociális kifizetéseket eszközölni.

Február közepéig biztos nem kezdi el tárgyalni a nyugdíjcsomag miatt benyújtott indítványokat az Alkotmánybíróság, a jövő heti teljes ülés napirendjén nem szerepel a téma. Egyre valószínűbb, hogy döntés csak tavasz közepére lesz.

"Zűrös és ellentmondásos" véget ért a 13 évvel ezelőtti indulásakor még úttörő erőfeszítésként dicsért átalakítás, amelynek célja a tőkealapú második pillér megteremtése volt, csökkentendő az állami ellenőrzésű első pillér terheit - írja a Financial Times.

Hétfőn lezárult a nyugdíjrendszer átalakításának első fejezete, de a második is sok izgalmat ígér. A tét most az, ki tudja nehéz helyzetbe hozni a másikat: az állam a pénztárakat, ha sietteti az elszámolást, vagy a pénztárak az államot, ha lassítani tudják a folyamatot. Közben mindenki az Ab-re figyel.

Keddi adat szerint valamivel több mint 102 ezer ember választotta a „maradást”, döntött úgy, hogy – nem engedve a csábításnak és nem rettenve az ijesztgetéstől – magán-nyugdíjpénztári tag marad.

Eddig több mint 32 ezer olyan jogfenntartó nyilatkozat érkezett a VDSZ-hez, melyben az érintettek jelzik: kényszer hatására léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a vonatkozó törvényt, a nyilatkozat lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztári tagság visszaállítását.

A végleges adatok szerint 102019 magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozott arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni. Az utolsó átlépő után zártak az ügyfélszolgálatok.

Ahogy arra számítani lehetett, a nyugdíjbiztosítók irodájában az utolsó napokban volt a legnagyobb roham. Tegnap estig 95 ezren nyilatkoztak arról, hogy kitartanak magánnyugdíjpénztáruk mellett.

Ma lehet utoljára nyilatkozni a nyugdíjbiztosító 38 irodájában a magánnyugdíjpénztárban maradásról. A január 31-ig nyitva álló lehetőséggel eddig megközelítőleg 70 ezren éltek, vagyis a teljes pénztártagság kevesebb mint 3 százaléka. Ma vélhetően emelkedni fog a számuk, ám az már bizonyos, hogy a pénztárak vezetői által várt 10–15 százalékos aránya a maradóknak álom marad.

A miniszterelnöki szóvivő szerint a szocialisták utolsó leheletükig képviselik a milliárdosok érdekeit, így reagált az MSZP-sek érvelésére, miszerint "százezres nagyságrendben" vannak azok, akik nem óhajtják átadni megtakarításaikat "Orbán Viktornak és tettestársainak".

Az MSZP azt javasolja, hogy a kormány egy hónappal hosszabbítsa meg a magán-nyugdíjpénztári tagság melletti nyilatkozat határidejét, mert a párt szerint már "százezres nagyságrendben" vannak azok, akik nem óhajtják átadni megtakarításaikat "Orbán Viktornak és tettestársainak".

Számos kérdést nyitva hagy az idei évtől hatályos nyugdíjszisztéma, ezek egy részére azonban nem kell egyik pillanatról a másikra választ adnia a kormánynak. A rendszerrel elégedetlenek keresik a kiskapukat, de nem könnyű ilyet találni.

Nincs alapjuk azoknak a riogatásoknak, hogy az állam úgysem lesz képes nyugdíjat fizetni 30-40 év múlva, pedig a „pénztárban maradni vagy menni” kérdés megválaszolásakor ilyen érveket is hallani.

Matolcsy György szerint minden várakozást felülmúlóan sokan döntöttek úgy, hogy az állami nyugdíjrendszert választják.