„Húsz zavaros év” elteltével sem sikerült minden fél számára megnyugtatóan rendezni a pártállam titkos múltjának feltárásáról szóló vitát. Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol máig nem lehet tudni, pontosan kik, kikről és mit jelentettek a hírhedt állambiztonsági szolgálat megbízásából – és az elmúlt időszak történései alapján nem is várhatunk eget rengető megfejtéseket.

Az ügynöktéma – néhány üdítő szünettől eltekintve – gyakorlatilag a rendszerváltás óta „kísérti” a politikát. Mindig előkerülnek újabb ügynöklisták a levéltárakból és „magángyűjteményekből”, ahogy mindig akad egy párt – a liberálisoktól a kisgazdákon át a szélsőjobbig –, amely lerántaná a leplet a kommunizmus titkos ügynökeiről.

Mégsem lesz már az idén törvény a titkos mágnesszalagokról.

Bárki hazaviheti a róla szóló állambiztonsági iratokat és szabadon rendelkezhet velük a kormány elképzelése szerint. A történészek és levéltárosok értelmezhetetlennek nevezik a javaslatot, és arra figyelmeztetnek, így lehetetlenné válik saját történelmünk megismerése. A közigazgatási államtitkár nyugalomra int: a részletek még nincsenek kidolgozva.

A technikai csodaként a pusztulástól megmentett titokzatos állambiztonsági mágnesszalagok feldolgozásának felügyeletével megbízott civil bizottság megalakulása óta négy hónap telt el. Nagy a titkolódzás és még nagyobb a csönd. Lehet, hogy közbeszólt a politika? Vagy éppenséggel – a kormányzati helycsere ellenére is – lázas munka folyik? Az olvashatóvá tett 18 mágnesszalag feldolgozását felügyelő háromfős civil bizottság tagja Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ABTL) 44 éves történész-levéltáros munkatársa, akitől a legújabb fejleményekről érdeklődtünk.

Kenedi János bábáskodhat az állambiztonsági nyilvántartások egyesítése fölött Bajnai gordon bejelentése szerint.

'Régóta nem nyúltak hozzájuk' - újabb részletek derültek ki a magyar állambiztonsági nyilvántartások megmentéséről.

A kormány ma várhatóan bejelenti, mire jutott az az informatikusokból álló testület, amely hónapok óta próbálja megmenteni az egykori pártállami titkosszolgálatok nyilvántartásait elvileg érintetlen formában tartalmazó mágnesszalagokat.

Megkezdte munkáját az a bizottság, amelynek azt kell megállapítania, hogy a pártállami rendszer állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizálni.

Nincs tudomása a titkosszolgálati miniszternek arról, hogy a hírszerzés birtokában is lenne egy - a rendszerváltás előtti nyilvántartást tartalmazó - mágnesszalag. Ungváry Krisztián történész viszont állítja, hogy kezében volt a tekercs.

Nem ismer semmiféle ügynöklistát Szilvásy György. A titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter fontosnak tartja, hogy végre információs kárpótlást kapjanak az egykori megfigyeltek, s közben az is igazolódjon, hogy 2003 óta a titkosszolgálatok az iratok átadása, kezelése során szabályosan jártak el.

Akár hat hétig is eltarthat, amíg számítástechnikai, informatikus szakemberek megvizsgálják azokat a mágnesszalagokat, amelyek az 1990 előtti állambiztonsági iratokat tartalmazzák.