Nem várnak kamatcsökkentést az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hétfői ülésén - ez derül ki a Reuters tegnap ismertetett felméréséből. A 29 megkérdezett elemző közül csak heten prognosztizáltak negyed százalékpontos kamatcsökkentést, a többiek szerint marad a 7,5 százalékos alapkamat.

A monetáris tanács változatlanul 7,50 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az elemzők többsége a kamat 25 bázispontos csökkenésére számított, de az utóbbi napokban már a változatlan alapkamatot is egyre többen jósolták. A testület legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

Bár egy hónap alatt a gazdaságról alkotott kép érdemben nem változott, negyed százalékponttal 7,5 százalékra csökkent a magyar jegybanki alapkamat, mert a nemzetközi pénzügyi környezet kedvezően alakult, még ha a döntést nem is ez indokolta - derült ki tegnap a monetáris tanács ülése után.

A monetáris tanács 25 bázisponttal 7,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. A monetáris tanács döntése megfelel a piaci várakozásoknak. A testület legutóbb június 25-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 8 százalékról 7,75 százalékra.

Mozgalmas hét után ülnek öszsze ma a monetáris tanács tagjai, akiknek fele már augusztus végén is csökkentette volna a kamatot, de Simor András elnök nem szavazata eldöntötte a vitát. Azóta kiderült: a magyar gazdaság az előzetes becslésnél is lassabban, csupán 1,2 százalékkal növekedett a második negyedévben, miközben az infláció és a keresetek alakulásában nem merültek fel új jelenségek az augusztusi inflációs jelentés közzététele óta. Az utóbbi kamatmeghatározó ülések közleményei furcsa módon amúgy is inkább kamatcsökkentés, mintsem -tartás mellett érveltek, még ha a testület nem változtatott is.

A piac legvérmesebb várakozását kielégítve fél százalékkal csökkent az amerikai irányadó kamat, miután a jegybank nyílt piaci bizottsága az infláció emelkedésénél most nagyobb veszélynek érzi a gazdaság lanyhulását - a jelzálogpiaci válság kibontakozása nyomán.

Kedden az általános várakozásokat meghaladó mértékben, 50 bázisponttal 4,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot az amerikai szövetségi tartalékbank (Fed) kamatalakító Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC). Az egyhangúlag hozott bejelentésre erőteljesen nőttek a részvényárak a New York-i értéktőzsdén, miközben gyengült a dollár. A szakértők többsége 25 bázispontú csökkentésre számított.

Egyértelműen a pénzügyi piacok augusztus elejétől tartó ideges hangulatával, ingadozásaival, a hitelügyletek akadozásával magyarázta tegnap Jean-Claude Trichet elnök az Európai Központi Bank (EKB) döntését, hogy négy százalékon hagyta az irányadó kamatot. Röviddel azután egyébként, hogy 42 milliárd eurót injekciózott a bankrendszerbe a likviditás bővítése érdekében. (Hasonló lépéseket tett az amerikai, az ausztrál és a kanadai jegybank is.)

A jegybanki óvatosságba vetett bizalommal telten képzelem el, mi lett volna, ha úgy másfél-két évvel ezelőtt tör ki egy hasonló pénzügyi válság. Könnyebb lenne publicisztikát írni. Lenne például jó kis politikai balhé. Mert az biztos, hogy Járai Zsigmond nem hagyta volna ki a ziccert a kamatdöntés kommentálásakor: a befektetők az ország helyzetéről mondanak véleményt. És akkor írhatnám: ez így igaz is, meg nem is.

Óvakodott attól, hogy érdemben megnyilatkozzék a pénzügyi piacok állapotát, az amerikai jelzálog-hitelezési zavarok gazdasági következményeit illetően Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke tegnap Budapesten. Trichet előadást tartott az Európai Közgazdasági Társaság és az Ökonometriai Társaság éves konferenciáján, amelyre egyébként több mint ezer részvevő érkezett, köztük Nobel-díjas közgazdászok, neves kutatók, diákok.

A londoni elemzők már nem várnak jelentősebb kamatcsökkentést. Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort elemzője szerint az inflációs jelentés sokkal keményebb a ház által vártnál, jelzi ugyanakkor azt is, hogy a jegybank 2008-ra változatlanul agresszív kamatcsökkentést tart szükségesnek.

A piaci várakozásoknak megfelelően maradt a jegybanki alapkamat, ám az MNB a piac kisebb meglepetésére kizárólag az amerikai hitelválság okozta bizonytalansággal indokolta ezt. Bár az élelmiszerárak ugrása alaposan növeli az inflációt, ezt az MNB átmeneti jelenségnek gondolja, szerinte 2009-ben bőven 3 százalék alatt lehet a drágulás üteme. Várkonyi Iván

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 7,75 százalékos alapkamaton a jegybank Monetáris Tanácsa. A döntésben az amerikai jelzálogpiaci válság kiváltotta bizonytalanság játszott fő szerepet, minden más a csökkentés mellett szólt volna.

Nehéz fejtörőt kapott a jegybanktanács: figyelembe vegye-e a negatív nemzetközi hangulatot, és az élelmiszerárak várható megugrását, vagy ezeket átmeneti jelenségként értékelve inkább a magyar gazdaság alapfolyamataira koncentráljon? Előbbi a kamatszint megtartását, utóbbi csökkentést indokol. Az elemzők többsége most a tartást tartja valószínűnek.

Újabb csatába indulnak a bankok a megtakarításokért augusztusban: a kamatadó elől tavaly egy- éves lekötésbe menekített pénzeket szeretnék magukhoz csábítani. Az ajánlatok most rövidebb futamidőre, de a tavalyinál magasabb kamatra szólnak - igaz, azért az ajánlat és a valóban megszerezhető hozam között lehet különbség.

A monetáris tanács változatlanul 7,75 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A piaci várakozások jelentősen megoszlottak a kamattartás és a 25 bázispontos csökkentés között.

Az új adatok és a rájuk támaszkodó további elemzések nyomán a monetáris tanács szinte egyöntetűen úgy látja, hogy az infláció alakulása és persze a nagy költségvetési megszorítás miatt már nincs szükség a szigorú kamatpolitikára. A kutatók ezt a döntést várták, az elemzők nem, s ezért meglepődtek.

A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. A piaci elemzők többsége arra számított, hogy a tanács nem változtat a jegybanki alapkamat szintjén, ami 2006. október 25. óta 8 százalék.

Éles vita, szoros szavazási eredmény után maradt a nyolcszázalékos alapkamat, mert az MNB monetáris tanácsi tagjainak többsége még szeretne megbizonyosodni arról, hogy az inflációs veszélyek mérséklődnek, miközben elismeri a megszorítások hiánycsökkentő, növekedés- és fogyasztásmérséklő hatását.