A világsajtó a '80-as évek elején sokat cikkezett Hans-Gerhard Wootsch, nyugatnémet jószolgálati nagykövet titokzatos budapesti eltűnéséről. A beszámolók szerint a Bukarestből érkező, Frankfurt felé tartó Wootsch - akinek a Keletiben kellett volna átszállnia -, 1983. június 15-én délután három óra tájban közölte munkatársaival, hogy a csatlakozásig hátralévő szűk egy órában körülnéz a pályaudvar környékén, szív egy kicsit a legendás pesti levegőből. Soha többé nem látták.

Tavaly télen hétmilliárd forintot fordított a Magyar Közút Kht. hókotrásra, síkosságmentesítésre, az idén azonban ennél jóval kevesebbet költött, mivel elmaradt a komoly havazás, a tartós, kemény fagy. Ígérik: a megspórolt összeget az utak karbantartására fordítják.

Eddig szinte egyáltalán nem kellett szórni a fővárosi utakat, és a kátyú is jóval kevesebb, mint tavaly. Félő viszont, hogy a flóra megszenvedi az enyhe időjárást.

A tavaly elkezdődött és jövőre is folytatódó program során 400 kilométer utat újít fel a főváros a kormányzat anyagi támogatásával, ez az összes fővárosi kezelésű útfelület mintegy 40 százaléka - mondta a főpolgármester.

A tavalyinál csaknem negyven százalékkal kevesebb pénz jut idén az útburkolati jelek felfestésére a fővárosban - mondta lapunknak Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának fideszes alelnöke. Úgy véli, a 2005-ben erre a célra felhasználható kétmilliárd forint is kevés volt a zebrák és egyéb közlekedési jelzések - 220 ezer négyzetméternyi tartós, valamint 60 ezer négyzetméternyi festett jel - megújítására.

Belefullad a bejelentésekbe a kátyúvonal. Ami nem is csoda, hiszen a hivatalosan veszélyesnek minősített háromezer kilométernyi állami közúton keresni sem kell a látványos hibákat. Ezek végleges felszámolására azonban éppen úgy nincs pénz, mint a több ezer budapesti kátyú betömésére.

Megint elkezdett lyukadozni a budapesti úthálózat. Szakemberek közben állítják: a frissen felújított szakaszok sem lesznek sokáig jók.