Sztár, celeb, sokak által ismert ember valószínűleg sohasem lesz Szabó Attilából, pedig annyi esze van a pécsi középiskolásnak, hogy azt egy átlagos ember felfogni sem képes. De hát hogyan is lehetne ő híres: azokat a problémákat, amiken Attila őrlődik, a világ népességének jóval több mint 99 százaléka soha nem értheti meg.

Kockás ingben, vállára vetett hátizsákkal járt-kelt tegnap a Magyar Tudományos Akadémia székházában Konsztantyin Novoszelov. Az egyetlen atomvastagságú grafitréteg, azaz a grafén előállításáért (korábbi témavezetőjével) Andrei Geim professzorral közösen nyerte el a 2010-es év fizikai Nobel-díját. A harminchét éves Novoszelov az Európai Kutatási Tanács budapesti konferenciájának előadója volt.

A genfi CERN fizikusainak tizenhat percen át sikerült antianyagból álló atomokat mágnescsapdában tartaniuk – jelentette a Nature Physics.

Csaknem ötven méter az átmérője a világ legnagyobb láncfűrészkerekének, amely egy külszíni szénfejtő gépgigász központi alkatrésze.

Multimédiás élményt is nyújtó, ingyenesen látogatható kiállítás nyílt a genfi CERN-központban működő nagy hadronütköztetőről (LHC) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Kutatóvegyészek kedvenc trükkje új molekula előállítására egy ismert makromolekula egyik atomjának vagy atomcsoportjának kicserélése.

Életének 68. évében meghalt Horváth Zalán fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - tudatta a hírt az intézmény.

Két éven belül, 2012-ig remélik megtalálni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai az "isteni" részecskét, a más részecskék tömegéért felelős Higgs-bozont.

Öveges József elajándékozta az életét; piarista szerzetesként és tanárként másokért élt, másoknak adta a tudását - méltatta az 1979-ben elhunyt fizikaprofesszort az Országgyűlés elnöke vasárnap a Zala megyei Pákán, az Öveges Emlékház avatóján.

Meglehetősen ijesztő kilátásokkal jelent meg az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának (NAS) egy tanulmánya arról, vajon eléggé védettek vagyunk-e a világegyetemből és Napunktól jövő részecskék és sugárzások életpusztító hatásaival szemben. Egyelőre jól véd minket a Föld mágneses mezejének pajzsa és még a légkörünk is, de kérdés, folyamatosan fennmaradhat-e az élet számára ez a védelem. Gyakran merül fel például, hogy fenyegethet-e bennünket a közeljövőben a mágneses pólusok átfordulása és ezzel egyetemben a mágneses tér időleges megszűnése.

Egy holland kutatócsoport rendkívüli bravúrt hajtott végre, hologramot készítettek egyetlen xenonatomról.

A neutrínócsillagászat gyenge eredményei újabb és újabb erőfeszítésre sarkallják a kísérleti fizikusokat.Napjainkban készült el egy impozáns, minden eddiginél nagyobb neutrínódetektor, ami egy jégkocka az Antarktisz jégpáncéljában.

Több éve vizsgálják a kutatók, köztük magyarok is, hogy a viking hajósok felhős, ködös időben tudtak-e „napkövekkel” tájékozódni. A legendákban emlegetett kristályt eddig egyetlen viking lelőhelyen sem találták meg.

Az úgynevezett metaanyagokat hasznosító, az eseményeket elfedő eljárás nem azonos Harry Potter csodás köpenyével, amely láthatatlanná teszi a vele beborított tárgyakat. Az újfajta módszerrel a rejtőzködni vágyók nagy álma válhatna valóra, mert eltüntetné a tetteiket. Már ha az „időköpeny” a gyakorlatban is megvalósítható lesz. Egyelőre azonban még jó darabig várni kell, amíg boltban árulnak ilyen eszközöket.

A politikai szélsőségek erősödése nyomán a tudományban is újjáélednek rég elhamvadtnak tartott nézetek. Egy nemrég megjelent német tudományos könyv szerzője a relativitáselmélet és Einstein személye elleni támadásokat veszi sorra.

Magyar részecske és magfizikusok által írott cikkeket idéztek átlagban a legtöbbször az elmúlt évtizedben – olvasható a sciencewatch.com honlap összesítésében. A nagy energiájú részecskék ütközésével kapcsolatban a magyarok minden egyes cikkére átlagosan negyven másik cikkben hivatkoztak, míg egy amerikai kutató írását mindössze tizenhárom másik szerző idézte.

Érintőképernyők, napelemek, de akár digitális nanoáramkörök alapanyagaként is alkalmazható lehet a grafén. Az egyetlen atomvastagságú grafitréteg atomipontosságú megmunkálását segíti az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) kutatójának felfedezése. Nemes-Incze Péter módszerével cikcakk élű grafén alakzat állítható elő – a felfedezésért Junior Prima díjban részesült a fizikus.

A hasnyálmirigyrák a korábbi elképzelésekkel ellentétben eleinte nem agresszív ráktípus. Nagyon lassan fejlődik, átlagosan 21 év telik el az első mutációk megjelenésétől a beteg haláláig. Ez reményt adhat a korai diagnosztizálásra, és megnövelheti a gyógyulási esélyt. A Nature-ben megjelent közlemények jelentős kutatásokról szólnak, melyek egyikében egy magyar fizikus is részt vett.

Sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak az ősrobbanás és az univerzum keletkezése után nem sokkal létrejött anyagot előállítaniuk.

A kutatók már 93 százalékos biztonsággal megmondják, ki merre jár, mit csinál egy adott napon. Milyen veszélyei lehetnek a kiszámíthatóságnak, és mi lehet a haszna? A hálózat elmélet egyik legismertebb tudósával, Barabási Albert-Lászlóval az Internet Hungary-n beszélgettünk. Készítette: Vörös Eszter