A Gallup, a Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián vezetőit arról faggattuk: menynyire elégedettek az előrejelzéseikkel, mely pártoknál "lőttek mellé", és mi lehetett a tévedésük oka.

A választási törvény szerint a választást megelőző nyolc napban már nem lehet nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatási adatokat.

A Századvég második Gyurcsány-kormányt, hárompárti, MSZP-SZDSZ többségű parlamentet jósol a választások eredményeként a friss közvélemény-kutatási adatok alapján - derül ki az intézet MTI-hez pénteken eljuttatott mandátumbecsléséből.

A társadalom többsége nem ért egyet Mikola István és Semjén Zsolt utóbbi időben tett kijelentéseivel - derül ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutató március 29-i, 2000 fős, telefonos adatfelvételéből.

A március 15-e környéki ünnepi és választási események aktivizálták a választópolgárokat. Jelenleg a választásra jogosultak 61 százaléka úgy véli, hogy az áprilisi választások első fordulójában leadja voksát.

A Medián, a Tárki, a Gallup, a Századvég és a Szonda Ipsos közvélemény-kutató vezetői szerdán a parlamenti választások várható eredményeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést.

Egy százalékkal átvette a vezetést az MSZP a biztos szavazók körében -derül ki a Heti Világgazdaság (HVG) megbízásából végzett Mediánfelméréséből.

Tegnap a Politikatörténeti Alapítvány 1994 óta negyedik alkalommal rendezte meg tudományos-szakmai konferenciáját a soron lévő parlamenti választásokról.

A fiatal demokrata politikusoknak nem tettek jót az elmúlt hetek, kedvezőtlenebbé váltak a róluk kialakult vélekedések, és hátrébb csúsztak a népszerűségi rangsorban.

Valamelyest aktívabbak lettek a választópolgárok az elmúlt hetekben. Jelenleg 57 százalékukban erős a szándék, hogy megjelenjen az áprilisi szavazáson.

A teljes választókorú népesség körében a Fidesz 32, míg az MSZP 29százalékos támogatottságot mondhatott magáénak január második felében;ha ekkor lettek volna a választások, kétpárti parlament alakulhatna aMagyar Gallup Intézet által szerdán közzétett kutatási jelentés szerint.

Az MSZP és a Fidesz szoros versenyt fut az elsőségért, s várható listavezetőik népszerűségért vívott párharca is izgalmas, kiélezett. Ezúttal Gyurcsány Ferencnek minimális előnye van Orbán Viktorral szemben: 51, illetve 48 ponttal rendelkeznek. Mindketten a rangsor élvonalába tartoznak, s a mezőny felső részében található a két kisebbik parlamenti párt frontembere, Dávid Ibolya és Kuncze Gábor is.

A kampány kezdetekor nincs egyértelmű esélyese az április 9-i parlamenti választásnak. Jelenleg leheletnyi Fidesz-előny mutatkozik, de mindkét párt esetében jelentősek a potenciális tartalékok.

A virtuálisan létező magyar átlagpolitikus jelenleg 45 pontot kap az őt figyelő közvéleménytől. A konkrét személyek többsége is nagyon hasonló értékkel rendelkezik, zömüket az átlag körüli, 42 ponttól 48 pontig terjedő intervallumban találhatjuk. Sok esetben a helyezéseiket csak apró különbségek, tized pontszámok döntik el. E szoros tartományban lévő politikusok megítélésének egyik jellegzetessége a közepes osztályzatok túlsúlya, a nagyon kedvező (5-ös) és a nagyon kedvezőtlen (1-es) értékelő mutatók relatíve kis aránya.

A Fidesz és az MSZP támogatottsága alapján két, egymástól jól megkülönböztethető időszakra tagolható a tavalyi év: az első fél év egyértelműen a Fidesz fölényét hozta a pártok népszerűségi listáján, míg a másodikban az MSZP felzárkózásának lehettünk tanúi.

A szocialisták utolérték a fiatal demokratákat. A teljes lakosság körében 29 százaléknyian a szocialistákkal, 28 százaléknyian a fiatal demokratákkal szimpatizálnak.

Október és november a politikusok fekete hónapja volt, szinte mindenkinek esett a rokonszenvmutatója. Decemberben valamelyest helyreállt megtépázott tekintélyük, s a többségnek javult a megítélése. Elsősorban a kormánypárti személyiségekről lett kedvezőbb az emberek véleménye. Különösképpen Lendvai Ildikónak hozott sikert az elmúlt egy hónap, neki ugyanis öt pontot emelkedett a népszerűségi indexe. Az MSZP frakcióvezetője főképpen az ötven év alattiak körében tudott az átlagosnál kedvezőbb képet kialakítani magáról. Nála, de a többi kormánypárti politikusnál is megfigyelhető, hogy nem a saját táboruk szimpátiája erősödött meg az elmúlt hetekben, hanem az ellenzéki pártok támogatói lettek toleránsabbak.

A Fidesz a nyári veszteségek után stabilizálta szavazótáborát, újra a választópolgárok csaknem három tizede áll mögötte, s - akárcsak a múlt hónapban - a biztos pártválasztók 47 százalékára számíthat.