Fél évszázada hagyomány, hogy minden év áprilisában a magyar nyelv kerül a figyelem középpontjába. Az idei Fél évszázad az anyanyelv szolgálatában című rendezvénysorozatot két, a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához köthető zempléni településen, Sárospatakon és Széphalomban tartják.

Borbély Szilárd költő Kazinczy Ferencet idézve azt mondta: Debrecenben az az igazi cívis, aki "köztünk lett, köztünk nőtt, s köztünk maradt". Keresztury Tibor pont nem ilyen. De jobb is neki.

Ha Kazinczy Ferenc valaha eltűnődött rajta, hogy sok-sok évvel a halála után vajon melyik magyar városban tartanak majd ünnepi irodalmi tanácskozást a születése tiszteletére, egyetlen települést egészen bizonyosan kizárt volna a szóba jöhető helyszínek sorából: Debrecent. A sors különös dramaturgiai fintora, hogy a nagy nyelvújító és irodalomszervező születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségsorozat központi helyszíne: Debrecen

- Már az elején elromlott - mármint a 250 éve született Kazinczy Ferenc és Debrecen viszonya, amelynek elmérgesedése szülte később az első magyar irodalmi vitát, az Árkádia-pört - magyarázza Borbély Szilárd irodalomtörténész. - A huszonéves fiatalember II. József lelkes híveként és adminisztrációjának tagjaként azért jött a városba, hogy az udvar oktatási reformtörvényének végrehajtását, vagyis a felekezeti iskolák államivá alakítását felügyelje. A Református Kollégium és a város vezetői ezt - nem alaptalanul - autonómiájuk elleni támadásnak vélték.

Mostanáig azt hittem, hogy az elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért a leghosszabb szavunk. A Petőfi Irodalmi Múzeum nyelvújításról szóló utazó kiállításán kiderült, hogy 47 betűjével csak a középmezőnyben kullog. Ha meg akarja tudni, melyik a leghosszabb, olvassa végig a cikket!

Kazinczy Ferenc az az ember, akinek a neve mindenkinek ismerős, ám nagy bajban lennénk, ha a műveit föl kellene sorolni. Ez a bon mot-nak is beillő kesernyés meghatározás azonban nem akadályozza meg, hogy ma, születésének 250. évfordulóján aktuális és húsba vágó kérdéseket fogalmazzunk meg: mit takar ma a nyelvművelés fogalma, hogyan tanítsuk ma a nyelvtant az iskolában, és vajon lehet-e helytelenül beszélni. Az évforduló kapcsán a Petőfi Irodalmi Múzeumban szakmai beszélgetéssorozat indult A nyelv Kazinczy korában és ma címmel.