– Úgy tapasztaljuk, hogy nagyon fontos a sokszínűség a kreativitáshoz – kezdte érdeklődésünkre Árvai Péter, a Prezi társalapítója. – Ez számunkra is nagyon lényeges, hiszen az a hatvanmillió ember, aki a Prezit használja, a világ legkülönbözőbb országaiban él. Hogy megértsük, milyen igények merülnek fel bennük, részünkről is szükség van egyfajta belső sokszínűségre. Mondok egy példát erre: mikor elkezdtük a Prezit, egy-két év múlva használni kezdték Koreában is. Az ottani felhasználók jelezték, hogy milyen jó lenne koreaiul írni a Preziben. Mi persze nagyon örültünk ennek, de fogalmunk sem volt arról, hogy hogyan kell koreaiul írni. Az első ilyen változatot még a koreai felhasználókkal együtt hoztuk létre, ám ahogy nőtt a cég, szükség lett egy olyan emberre a Prezin belül is, aki beszéli a nyelvet.
|
Ebben az épületben dolgoznak a prezisek, köztük több magyar alkalmazott San Franciscóban.
A szerz? felvétele |
A szolnoki származású fejlesztőmérnök, Dul Dávid a cég San Franciscó-i irodájában dolgozik.
– Körülbelül 50-60-an dolgozunk itt, ebből 5-6-an vagyunk magyarok. Én egy kisebb mérnökcsapat tagja vagyok, amiben kanadai, amerikai és svéd kolléga is dolgozik – mondta el a fiatal szakember, hozzátéve: bár vannak kisebb-nagyobb kulturális különbségek, céljaik azonosak, ezért rendkívül hatékonyan működik a vegyes nemzetiségű csapat.
Ahogyan a Prezinél, úgy a Ustream budapesti és amerikai irodájában is a világ számos országának állampolgárai dolgoznak egymás mellett – vagy éppen egymással távkapcsolatban – nap mint nap. Fehér Gyula alapító, technológiai igazgató elmondta, cégük a kezdetektől kétlaki, s az első gyermekbetegségek leküzdése után ez a rendszer sokkal inkább használt a cég fejlődésének, mintsem megnehezítette a munkát.
|
Amikor a Ustream kaliforniai irodája csendes, a budapestiben zajlik az élet.
A szerz? felvétele |
– San Franciscóban van a központunk, Magyarországon pedig a teljes fejlesztés és terméktervezés. Ez számunkra igen bevált formula. Az amerikai és a magyar iroda összesen közel kétszáz embert számlál – avatott be a részletekbe Fehér Gyula. – Ez rengeteg lehetőséget, de kihívást is szül egyben, kezdve azzal, hogy a két iroda között az év nagy részében kilenc óra az időeltolódás. Nyilván vannak nyelvi akadályok is, de az azért jellemző a Ustreamre, hogy mindenki elég magas szinten használja az angol nyelvet.
Az alapító hozzátette, hogy az amerikai és a magyar iroda között képesek egymásnak olyan perspektívát mutatni, mely – ha a lehetőségeket és képességeket okosan használják ki – mindenkinek a hasznára válik.
Nemeséri András szenior frontend fejlesztő San Franciscóban él és dolgozik, ott tapasztalta meg a diverzitásban rejlő lehetőségeket, előnyöket.
– Amerika kulturális sokszínűsége és nyitottsága hozzájárul az ország erejéhez – vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok történelmi alapokon nyugvó sokszínűségét és befogadó készségét nem lehet – és valószínűleg még jó ideig nem is lehet majd – összehasonlítani Európáéval. Az öreg kontinens még most kezdi tanulni és látni, hogy a más kultúrák iránti nyitottság rengeteg előnnyel járhat.
Kollégája, Kun Árpád – aki a Ustream hálózatokért felelős igazgatója – szintén jó ideje Amerikában él.
– Magyarként nagy önbizalommal indultam útnak sok éve, azt gondoltam, hogy én mindent tudok. Ezen aztán hamar finomított a nagyvilág. Ha az ember elmegy más országokba, és megismeri, megtanulja, hogy ott hogyan viselkednek, hogyan kommunikálnak, milyen berögződések mentén élnek és dolgoznak mások, az nagyon sokat adhat számára. Nagyon élvezem, hogy ebben a multinacionális környezetben szót értek mindenféle emberrel, és értem azt, hogy hogyan gondolkoznak – mondta Kun Árpád. – Mindenkinek javaslom, hogy utazzon, lásson világot, próbáljon megismerni más embereket és ne csak a saját szemszögéből nézze a világot.
|
Egy magyar sikercég, az NNG sajtótájékoztatója Tokió egyik elegáns szállodájában.
A szerz? felvétele |
Az NNG nem csupán navigációs szoftvereit, hanem üzleti tevékenységét is a helyi piacokhoz igazítja. Bolesza Péter fejlődő piacokért felelős alelnök Indiában szerzett tapasztalatokat a más kultúrába való beilleszkedésről.
– 2010-ben jöttem először Indiába, és kicsit olyan érzés volt, mintha hazajöttem volna. Nyilván az ember hall dolgokat, ez elkerülhetetlen, viszont nem szoktam egy országgal kapcsolatban sem előre ítélni. Indiába is nyitottan érkeztem, minden esélyt megadtam neki – idézte fel a kezdeteket. – A helyiek is nagyon nyitottak, viszont nagyon fontos, hogy el kell fogadnod, hogy ez az ő országuk. Ha nem tudsz idomulni, nem tudod magad hozzáigazítani az ő mentalitásukhoz, akkor India megrág és kiköp. Sok olyat tudsz hozni ebbe az országba, ami nekik nincs meg, viszont azt tudni kell olyan módon eladni, hogy ne érezzék sértve magukat azáltal, hogy te valami újat hozol be az életükbe, újat tanítasz meg nekik.
Nagy Tibor key account manager Kelet-Ázsiában aktív, és bár nem él kint, évente többször utazik üzleti céllal Dél-Koreába és Japánba is. Utóbbi fővárosában, Tokióban találkoztunk vele.
– Mikor először idejöttem, nem tudtam, hogy mire számítsak. Nyilván próbáltam felkészülni a viselkedésükből, a kultúrájukból, a japán történelemből, de mégis nagyon sok meglepetés ért. Persze bennem is megvoltak a sztereotípiák, de többnyire csak a jobbak igazolódtak be, a rosszabbakkal nem is nagyon találkoztam – mondta. – Üzleti szempontból a bizalmukba férkőzni viszont nagyon nehéz. Nyilván ez is a kultúrából fakad, ez érthető, de nagyon szép feladat, jó kihívás, és rettentő jó érzés, ha sikerül megvalósítani.
