- A Magyarország által tett lépések elfogadhatatlanok. Sajnos, a magyar kormány kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldást találjunk, amely megfelel a Magyarország által megkötött egyezményeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen ügy rendeződéséig a kifizetéseket felfüggesztjük – írja Norvégia hivatalos honlapján Vidar Helgesen, a norvég kormány EGT- és EU-ügyekért felelős minisztere. Az állásfoglalás szerint a pályázati rendszer átszervezése a magyar fél egyoldalú döntése volt, mely az EGT és Norvég Alapok szabályaival, valamint Magyarország Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel megkötött egyezményeivel ellentétes, és a magyar kormánnyal folytatott párbeszéd mostanáig nem vezetett eredményre.
- A magyar kormány tisztában van a donor országok által támasztott elvárásokkal. Az EGT és Norvég Alapok programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos feladatoknak vissza kell kerülniük a magyar központi államigazgatás szerveihez, összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet az összes többi kedvezményezett ország folytat - hangsúlyozza Vidar Helgesen.
A felfüggesztés nem befolyásolja azoknak a programoknak a további működését, amelyeket közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel (ez konkrétan a Norvég Civil Támogatási Alapot és az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz című programot jelenti). Ugyanakkor a kifizetések leállítása jelentős pénzügyi veszteség lehet Magyarország számára: a jelenlegi támogatási ciklusban pontosan 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) lehívására lennénk jogosultak, amelyből eddig – részben a norvégok által most kifogásolt átszervezés miatt – eddig mindössze 12 millió euró kifizetése történt meg.
- Amennyiben a magyar kormány hajlandóságot mutat arra, hogy megoldást találjunk, a felfüggesztésnek nem lesznek jelentős következményei a programok és projektek magyarországi lebonyolítására nézve – szögezi le Vidar Helgesen. Ha viszont nem sikerül megoldást találni, az információink szerint elsősorban olyan területeken (például a műemlékvédelemben, a népegészségügyi programokban vagy éppen az önkormányzati intézményrendszer modernizációjában) okozhat komoly fennakadásokat, amelyeknek a finanszírozásából az utóbbi években a magyar költségvetés szinte teljes egészében kivonult.
|
| falseAnuruddha Lokuhapuarachchi / Reuters |
Az Orbán-kormány láthatólag kevesli a Norvég Alapok befagyasztását, sőt az egész támogatási struktúrát felülvizsgáltatnák - ez derül ki a norvég döntésre adott magyar reakcióból. A parlamenti ellenzék felhördült a norvég szankció miatt, amivel csak az egészségügyben ötmilliárdnyi fejlesztést sodort veszélybe a kormány.
A Népszabadság előzőleg már beszámolt arról, hogy információink szerint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár - „az ügy mindkét fél számára megnyugtató rendezéséig" - a Norvég Civil Támogatási Alap támogatási programjának felfüggesztését javasolta. A Vidar Helgesen norvég EU-ügyi miniszternek május 6-án küldött levelében Lázár leszögezi: továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy az alap kezelésére kijelölt szervezet (az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium) függetlensége és szakmai működése megkérdőjelezhető. Az államtitkár már áprilisban kétségbe vonta a Norvég Civil Alap pártoktól független működését, a pénzosztást koordináló konzorciumot pedig LMP-közeli szervezetnek titulálta. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár pedig „pártfüggő, szélhámos gittegyletnek" nevezte a pályázati rendszer működtetőit.
Az érintettek a napokban a tevékenységüket és a kormánnyal folytatott sokrétű együttműködésüket részletező nyílt levélben kérték ki Csepreghy szavait, korábban pedig Vidar Helgesen már közölte: Norvégia nem támogatja semmilyen párt politikai tevékenységét Magyarországon, 2011-ben a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján, nyílt pályázaton választották ki az alap kezelőjét.
Lapunk úgy tudja, a norvég miniszterhez már eljutott Lázár levele, hivatalos álláspontot még nem alakítottak ki róla. Az esetre rálátó szakértők lapunknak azt mondták: az alap működésének felfüggesztésére nincs precedens, és a pénzosztó mechanizmushoz a magyar kormánynak jogi értelemben nincs is köze. A Norvég Civil Támogatási Alap működését egy olyan szerződés szabályozza, amely Norvégia, Izland és Liechtenstein, illetve az EU között született (a felzárkóztatási alap azokból a befizetésekből táplálkozik, amelyek fejében a három ország anélkül is az európai gazdasági térség tagja lehet, hogy belépne az EU-ba), itt tehát a magyar kormány nem számít szerződő félnek.
