A kormány állításai az M4-es autópálya építésének leállításáról köszönő viszonyban sincsenek az Európai Bizottság dokumentumaiban szereplő tényekkel. Az uniós papírokban nincs szó kartellgyanúról, mint amit a kormány állít, hanem a Bizottság súlyos szakmai kifogásokat támasztott az építkezés előkészítésével kapcsolatban.
Miután az Index idén március 26-án megszellőztette, hogy gond van a beruházással, a kormány március 31-én bejelentette: Lázár János, mint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Seszták Miklós pedig mint a közlekedésért felelős miniszter utasította a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatóját az M4 építésének azonnali leállítására.
A deklarált ok az volt – Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár szavai szerint –, hogy „a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal”. Csepreghy akkor azt is elmondta: „ha bebizonyosodik az Európai Bizottság kartellgyanúja az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésével kapcsolatban, a kormány ki fogja fizettetni a szankciót az érintett cégekkel”.
Jávor Benedek – akinek a beadványa nyomán az európai hatóságok tavaly vizsgálni kezdték az M4 ügyét – kikérte a vonatkozó információkat az uniós testülettől. A kapott válaszból ugyanakkor egy, a kormányétól alapjaiban eltérő történet rajzolódik ki. Ahogyan a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján levezette, a magyar kormány részéről 2013 októberében benyújtott projekttel kapcsolatban a Bizottság súlyos szakmai kifogásokat emelt.
