A kérdés, hogy a Közgép és az A-HÍD, illetve a Colas–Swietelsky párosa, valamint a Strabag összebeszéltek-e, mielőtt 2013 nyarán leszerződtek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel az M4-es Abonyt Fegyvernekkel összekötő, három szakaszra bontott mintegy 29 kilométerének megépítésére. A versenyhivatal egyértelmű állásfoglalására azonban egy ideig még várni kell. A Miniszterelnökség bejelentése nyomán napirendre vett ügy ugyanis jelenleg az „elővizsgálati” szakaszban van.
Ami annyit tesz, a GVH szakértői próbálják eldönteni, hogy indokolt-e a versenyfelügyeleti eljárás megindítása. A határozott állásfoglalásra a szervezetnek hatvan napja van, ami június 14-én jár le, de ha úgy ítélik meg, az előzetes vizsgálódás újabb két hónappal még meghosszabbítható. Mindehhez biztos alap: az összesen 110 milliárd forintos üzletből a kormánnyal korábban még gyümölcsöző viszonyt ápoló Simicska Lajos cége, a Közgép vezette konzorciumnak 32,5 milliárd forint esett volna le 2,3 kilométernyi autópálya és egy a Tisza felett átívelő sztrádahíd megépítéséért.
|
Sztrádatorzó az M4-esen. A Közgép megbízását befejezettnek nyilvánították
Veres Viktor / Népszabadság |
Az Abony és a Tisza közötti 13,4 kilométer építésére szerződtetett Colas és Swietelsky kettős 46,7 milliárdért futott neki az elnyert munkálatoknak. A Tiszától Fegyvernekig vezető 13,2 kilométer beruházását pedig a Strabag 31,5 milliárdért vállalta. Mindezt úgy, hogy a korabeli dokumentumok tanúsága szerint a NIF közbeszerzési eljárásán induló pályázók egymással is versenyben voltak. A Strabag például hárommilliárd forinttal olcsóbb ajánlatával vette el a maga szeletét az M4-es beruházásából a Colas–Swietelsky konzorciuma elől.
Egyelőre nem lehet tudni, a Miniszterelnökség belső ellenőrei mire bukkantak, amikor saját házuk táján sepregetve tanulmányozták, a kormány milyen előzmények után utasította a NIF Zrt.-t az M4-es kivitelezői szerződéseinek megkötésére.
És messzemenő következtetéseket abból sem lehet levonni, hogy miután Lázár János munkatársai lezárták saját jelentésüket, a kormány hagyja tovább vívódni a GVH-t az Európai Bizottság máig meg nem nevezett hivatalnokának közlésére hivatkozva meglebegtetett kartellügyben.
Mert ez éppen úgy jelentheti, hogy a Miniszterelnökség biztos nyomot talált, mint hogy valójában nincs semmi kézzelfogható, de a döntéshozók alaposnak akarnak látszani.
Gondolhatják, versenyhivatali szakemberek talán észrevesznek valamit, ami a kevésbé dörzsölt belső ellenőrök figyelmét elkerülte. Bárhogy is, annyi biztos, egy esetleges eljárás megindításánál a GVH a meglepetés erejéről lemondhat. Amit elsősorban az M4-es építésének leállítása, illetve szerződéseinek felmondása miatt magyarázkodó, a kartellvizsgálatot bejelentő Miniszterelnökségnek köszönhet.
A hatvanmilliárd forintnyi munka elvégzése után az ország kellős közepén félbehagyott sztráda nyomvonaláról levonuló öt építő cégnél ezzel együtt nem lehetnek teljesen nyugodtak. A nagyszabású vizsgálatait rendszerint „hajnali rajtaütéssel” kezdő GVH ugyanis akár már szerda reggel lecsaphat. És ilyenkor mindent visznek: számítógépek, mobiltelefonok, iratok, naptárak, de még az egyszerű jegyzettömbök is könnyedén a versenyhivatal vizsgálati anyagába kerülhetnek.
