Az a hivatkozás ugyanis, hogy az Európai Unió kartellezés miatt nem támogatja a magyarországi fejlesztést, nem áll meg. Sophie Dupin de Saint Cyr, az Európai Bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa ugyanis a 444-nek úgy fogalmazott: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg."
Vagyis a bizottság cáfolja, amit Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára közölt
arról, hogy egy informális beszélgetésen kartellgyanút fogalmaztak volna meg.
Lapunk kérdésére pénteken az Európai Bizottság egyik illetékese megerősítette: a magyar kormány 2013 végén kért uniós finanszírozást az M4-es autópályához. A bizottság kifogásokat fogalmazott meg, többek között a magas árak miatt, mire Budapest visszavonta a kérést.
Mindez már azt is
sajátos megvilágításba helyezi, hogy a Miniszterelnökség néhány napja leállíttatta a sztráda építését,
és vizsgálatot rendelt el kartellgyanú miatt. Sokak szerint ez csak ürügy: valójában Simicska Lajossal és cégével, a Közgéppel van baj.
Ezzel együtt a kormány tempója az M4-es ügyében bámulatos: néhány hónapja még minden a legnagyobb rendben volt az Abonytól a Tiszán át Fegyvernekig vezető sztráda mintegy 29 kilométerének beruházásán. A hazai mélyépítőipar öt meghatározó cégének, köztük a Közgép Zrt.-nek munkát adó, három szakaszban megvalósuló beruházás négymilliárd forintos kilométerenkénti átlagárait maga a kormány védte meg. Nem is légből kapott érvekkel, köztük azzal, hogy az új autópálya árában két nagy és több kisebb híd megépítésének költsége is benne van.
Aztán alig egy hete hirtelen kiderült, hogy az Európai Bizottság, amely ezek szerint soha egyetlen eurócentnyi támogatást nem ígért a fejlesztéshez, még egyértelműbbé tette, hogy a 2014–2020 közti uniós költségvetési időszakban sem pénzeli a magyar projektet.
A korábban ilyen esetekben szabadságharcot hirdető kormány minderre tőle meglehetősen szokatlanul reagált.
Az M4-es szerződéseinek aláírásakor még barátinak számító Közgép Zrt.-t és az ügyben érintett többi kivitelezőt nem védték meg. Sőt már akkor is hiába mondták Brüsszelben, hogy a kivitelezők esetleges összebeszéléséről ők bizony egy szót sem ejtettek, március utolsó napján Csepreghy bejelentette: utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t a kartellgyanúba keveredett beruházás munkálatainak leállítására. Amit az állami beruházó meg is tett, és határozatlan időre felfüggesztette a munkálatokat.
|
Az M4-es miatt épülő Tisza-híd
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az építő cégek szót fogadtak, és abbahagyták a munkálatokat. Még azt sem panaszolták fel, hogy amikor elnyerték a NIF tenderén az M4-es részprojektjeit, az égvilágon semmi nem utalt a szükséges pénz hiányára. A közbeszerzés nem feltételes volt – ez azt jelenti, hogy már eleve hozzá volt rendelve a szükséges forrás –, így mindenki nyugodtan hihette: a kormánynak megvan a pénze a beruházásra.
A türelem azonban elfogy egyszer. Ha például a kormány hirtelen felmondaná az építők szerződéseit, borítékolható, hogy utána perek következnek, arra pedig, hogy ezekből melyik fél jön majd ki jól, ma még nem érdemes fogadni. De könnyen kiderülhet, hogy a kormány megint győzött, ami persze több tízmilliárd forintnyi kártérítés kifizetésébe kerülhet, ráadásul még az M4-es sem lesz készen.
