galéria megtekintése

EU-vizsgálat Paksról: Addig kozmetikázott az Orbán-kormány, amíg ki nem jött a matek

18 komment


Hargitai Miklós

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a magyar kormánynak a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt levelet. A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg.

A Bizottság tavaly decemberben jelentette be, hogy mélyreható vizsgálatot indít a paksi bővítés tiltott állami támogatásának gyanúja miatt. Mint a most nyilvánosságra került bizottsági levél emlékeztet rá, a beruházási szerződésekben Oroszország vállalta, hogy Magyarországnak állami hitelt biztosít a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez, és a magyar állam Paks II összes olyan beruházását közvetlenül fogja finanszírozni, amelyek az 5-6. atomerőművi blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükségesek. Ezen a hozzájáruláson túl Magyarország nem tervez semmilyen pénzügyi támogatást nyújtani a projekthez, az új blokkok piaci feltételek mellett fognak üzemelni, fix bevételek vagy garantált ár nélkül.

A számos kitakart sort tartalmazó levél szerint a szerződésekben kötbér is szerepel (ez az információ eddig nem volt ismert). A magyar hatóságok úgy tervezik, hogy a Paks II-ben termelt villamos energiát a piacon értékesítik a szokásos zsinóráram-eladási szerződéseknek megfelelően. A szövegben az is szerepel, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült költségek túllépése esetén a magyar állam fizeti a pótlólagos kiadásokat: „ha azonban a tőkeigények meghaladják ezt az összeget, a magyar állam kijelenti, hogy további pénzt fog befektetni, amennyiben a majdan elkészített értékelése alapján ez a lépés számára gazdaságilag ésszerűnek tűnik". A magyar kormány a saját álláspontját az eljárásban két tanulmánnyal („A piacgazdasági befektető elvét alátámasztó elemzés", illetve „A Paks II. Atomerőmű projekt gazdasági elemzése" - utóbbi a Rothschild-csoport munkájaként vált tavaly decemberben ismertté) igyekezett alátámasztani.

A Bizottságnak bemutatott kormányálláspont szerint a projekt gazdasági elemzése 6,5-9,5 százalékos adózás utáni megtérülést mutat, ezt azonban az EB az átadott anyagok alapján nem látta bizonyítottnak:

 
úgy találta, hogy a kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket (például a piaci áramárat) pedig rendszeresen felülbecsülte, és egészen addig kozmetikázta az adatokat, amíg azok ki nem adták a beruházás megtérülését.

Az uniós testület szerint a kormány a valóságban egyoldalú, a többi piaci szereplő számára nem elérhető előnyt nyújt a Paks II projektnek azáltal, hogy a finanszírozás tényleges terheit magára vállalja. Ezzel pedig nem csupán a magyar energiapiacot torzítja el érzékelhetően, hanem – az erőmű exportpotenciálja és a fellépő exportkényszer miatt – az egész európai árampiacot is.

A kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket rendszeresen felülbecsülte
A kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket rendszeresen felülbecsülte
Paksi Atomerőmű

A fentiek alapján a bizottsági álláspont az, hogy a finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz – a teljes 12,5 milliárd eurós költség támogatásnak minősül –, amelynek a jogszerűségét vizsgálni kell. Ez mindenképpen rossz hír az Orbán-kormány számára, mivel az eljárásban a magyar pozíció mindeddig arra épült, hogy a projektben egyáltalán nincs állami támogatás. A levélből kiderül: önmagában

az állami támogatás ténye nem ellentétes a belső joggal, azonban a magyar kormány eddig nem tudott olyan érvet felvonultatni, amely igazolná, hogy a támogatást valamilyen piaci szempont (például az ellátásbiztonság) mindenképpen szükségessé teszi.

Sőt, eddig egyáltalán nem indokoltuk, miért lenne összeegyeztethető az állami támogatás a belső piaci szabályokkal.

A Bizottság azzal kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, hogy Paks I és Paks II nem egymástól függetlenül működik majd, a két létesítmény pedig együttesen döntő befolyással lehet a magyar árampiacra. A Margarethe Vestager uniós versenyjogi biztos által aláírt levél ugyanakkor leszögezi, hogy a végső beruházási döntést – amellyel a Paks II visszavonhatatlanul megrendeli a két új reaktort érintő kivitelezési munkákat –, még nem hozták meg, és a kivitelezői szerződés keretében eddig még nem került sor kifizetésekre.

A november közepi keltezésű szöveg rögzíti, hogy a kormánynak egy hónapja van reagálni a bizottsági észrevételekre (ez a terminus mára feltehetően lejárt), és figyelmeztet rá: valamennyi jogellenes támogatás visszafizettethető a kedvezményezettel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető