A Rothschild-csoport közreműködésére tavaly az Átlátszó is rákérdezett, ám a válasz csupán azt tartalmazta, hogy „a kért adatigénylés vonatkozásában a miniszterelnökség nem rendelkezik megismerhető adattal” (a választ megfogalmazó Mikecz Péter helyettes államtitkár feltehetően arra utal, hogy a szóban forgó információkat titkosították).
Miközben a Századvég gazdaságkutató Energetikai monitor című kiadványa azt tartalmazza, hogy az idei első félévben a külpiaci tőzsdei áramár alig haladta meg a 31 euró/Mwh-s szintet (az értékelés arra is kitér, hogy „a napelemek teljesítményének gyors növekedése a tőzsdei áramár leszorítása mellett sajátos változást is indukált az árak szezonalitásában, illetve a termékárak viszonyában”, ami aligha jó hír az atomerőmű-építést tervezők számára), ráadásul 2011 óta csökkenő trend érvényesül,
a Rothschild-tanulmány tartósan 65 eurós tőzsdei árral számol, és ehhez képest tartja valószínűnek, hogy az 50,5-57,4 euró közötti áron termelő Paks II a 60 éves tervezett életciklusa végére megtérülhet.
Azaz – ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője kérdésünkre kifejtette – az Orbán-kormány által felkért lobbicég is arra jutott, hogy az áramár megduplázódása a megtérülés feltétele, vagyis szó sincs arról, hogy Paks II lenne az olcsó áram hosszú távú garanciája.
Jávor a Népszabadságnak nyilatkozva
rendkívül alacsony színvonalú, alapadatok és hivatkozások nélküli munkának nevezte a Rothschild-tanulmányt, amely szerinte egyáltalán nem foglalkozik a bővítés alternatíváival,
például a megújuló energiaforrások tartósan csökkenő ártrendjeivel, és semmivel nem támasztja alá azt a vélelmet, hogy az importáram jelentősen drágulni fog. A politikus nonszensznek minősítette továbbá, hogy egy 2015 szeptemberében készült megtérülési számítással próbálnak igazolni egy olyan kormánydöntést, amely minden bizonnyal 2013-ban született meg, és amelynek következményeként a magyar kormány 2014-ben kötelező érvényű szerződéseket kötött Oroszországban.
|
A Greenpeace egyik tiltakozó akciója a bővítés ellen. Alternatívákat nem is kerestek
Soós Lajos / MTI |
Szél Bernadett, az LMP képviselője arra hívta föl lapunk figyelmét, hogy léteznie kell más számításoknak is: 2014-ben egy parlamenti bizottsági ülésen az Orbán-kabinet illetékes államtitkára ígéretet tett rá, hogy még aznap bemutatják a testület tagjainak a bővítési döntést megalapozó anyagokat – majd a téma tárgyalását a fideszes többség Aradszki András jelenlegi energiaügyi államtitkár javaslatára levette a napirendről.
Szél szerint
ideje lenne tisztázni, milyen szerepet játszik a Rothschild-csoport a bővítési projektben, és mindez mennyibe kerül az adófizetőknek,
ezért közérdekű adatigényléssel próbálják megszerezni a szükséges információkat. Az ellenzéki képviselő jelezte: pártjának továbbra is az az álláspontja, hogy a folyamatban lévő uniós eljárások lezárásáig egyetlen fillérnyi további közpénzt sem szabad a beruházásra költeni.
