A hírek megjelenésének napján tartott sajtótájékoztatóján mindenesetre a „gödörnyitást" 2018-ban, valamint a két, egyenként 1200 megawattos (MW) blokk 2025-ös és 2026-os átadását az eredeti terveknek megfelelően teljesíthetőnek nevezte. Azt ugyan megemlítette, hogy az EU-ban versenyvizsgálat is zajlik, de csak arra szorítkozott, hogy az orosz fél minden közbeszerzését az uniós szabályok szerint bonyolítja majd. Kérdésünkre, miszerint vizsgálhatja-e a beruházási pályázat elmaradását az EU, azt felelte: Brüsszel mindent vizsgálhat.
A szintén függőben lévő tiltott állami támogatási kérdés kapcsán kifejtette: az új blokkok termelte áram árába - több, amúgy szintén engedélyezett nemzetközi példától eltérően - nem épült be semmilyen állami támogatás. Azt, hogy az erőmű állami beruházásban épül, a vele együtt nyilatkozó Rákóczi Péter, a kormánybiztosság kommunikációs főtanácsadója - a HírTV korábbi Célpont című műsorának egykori oknyomozó riportere - számos hasonló példára hivatkozva nem tartja állami támogatásnak.
Drága marhaság
Aszódi Attila szerint attól, hogy az új blokkok piaci áron adják el az áramot, a beruházás még nyereséggel kecsegtet. Felvetésünkre, hogy míg a kormánybiztosság szerint az új blokkok kilowattóránként 55 euróért termelik majd az áramot, addig a jelenlegi tőzsdei árak 40 euró körül állnak, az összevetést marhaságnak nevezte, vázolva több olyan várható piaci hatást, ami majd emeli az áramárat. (Megjegyzendő: ha Aszódi Attila felelősséget nem viselő forrásai a jövőbeni árakról mégis tévednek, akkor viszont a közel tízezermilliárd adóforintot igénylő beruházási költség kidobott pénz.) A kormánybiztos a beruházás szükségességét az állami Mavir növekvő villamosenergia-fogyasztási előrejelzéseivel is indokolta. Felvetésünkre, hogy a Mavir eddig rendre túlbecsülte a fogyasztást, a cég egy másik tanulmányát hozta fel, mely szerint az elöregedő erőművek helyett 2030-ra 7 ezer MW új erőművet kell építeni, amiben a két új paksi blokk 2400 MW-jának mindenképp helyet lát.
Forrponton
Az eseményen Aszódi Attila alapvetően a nemzetközi közmeghallgatásokról és a - kinyomtatva több tíz kilót nyomó - környezetvédelmi hatástanulmányról tájékoztatott. Forrponti kérdésként körvonalazódott, hogy a mostani és az új blokkok együttes működése során a hűtővíz felmelegíti-e a Duna térségi szakaszát 30 fok fölé. E tárgyban viszont a legkritikusabb 2032-es évben is csak hét esélyes nappal számolnak, amit utóhűtőkkel, a termelés csökkentésével és a karbantartások ütemezésével kezelnének. Kérdésre egyértelműsítette: az orosz félnek nem kötelessége a 40 százalékos magyar beszállítói arány elérése, de törekednie kell rá és ez szerinte az ő érdekük is.
Még ez se hülye kérdés
A paksi atomerőmű új blokkjaival kapcsolatos közmeghallgatások során azt az elvet követték, hogy „nincs hülye kérdés" - fogalmazott a nukleáris kapacitásfenntartásért felelős kormánybiztos annak kapcsán, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Lászlóné államtitkár elismerte: a lakossági áramárat az atomerőmű által a kiégett fűtőelemek és más leselejtezett anyagok végső elhelyezésére befizetett évi több tízmilliárdos összeg visszametszésével csökkentenék. Aszódi Attila szerint viszont a szennyező fizet, vagyis a fűtőelemek későbbi elhelyezéséhez szükséges pénzt folyamatosan gyűjteni kell.
Csütörtökön döntenek
Csütörtökön dönt az Európai Bizottság arról, hogy a Paks bővítéséről született megállapodás során a magyar kormány megsértette-e a közbeszerzési eljárásra vonatkozó uniós előírásokat. Hírek szerint a testület igennel válaszol erre a kérdésre, mert a kormány pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást a Roszatomnak. A Budapestnek címzett brüsszeli levél minden további beszerzés felfüggesztésére is fel fogja szólítani az Orbán-kormányt. Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős biztos szerdán nem akarta sem megerősíteni, sem cáfolni a paksi beruházás leállításáról szóló híreket, csak annyit mondott, hogy csütörtökön születik meg a döntés.
Úgy tudjuk, hogy a testület szerdai ülésén vita nélküli napirendi pont volt a Paks kibővítésével kapcsolatos bizottsági előterjesztés, amely akkor válik határozattá, ha csütörtök délelőttig a biztosok nem emelnek kifogást ellene. A közbeszerzéssel kapcsolatos vizsgálat mellett még lezáratlan az a bizottsági eljárás is, amely azt tárja föl, hogy a paksi megállapodás tartalmaz-e tiltott állami támogatást.
Forrásaink szerint erről a jövő héten dönt a brüsszeli végrehajtó testület, és nagy valószínűséggel fenntartásokat fog megfogalmazni. (Halmai Katalin, Brüsszel)
