Orbánékat megégeti a botrány, de velünk fizettethetik meg

Tüntető károsultak. Már nemcsak az a kérdés, hol a lé, hanem, hogy ki rendezi a károkat Koncz György / Népszabadság

Az AB szerint az indokolt pozitív megkülönböztetéssel nincs gond, mivel a Quaestor ügyfelei esetében faramuci helyzet állt elő, így lehetséges lenne a kártalanítás visszamenőleges szabályozás mentén. A Quaestor-kötvényeket hivatalosan a Quaestor Hrurira bocsátotta ki, amely cég azonban nem volt tagja a Befektetővédelmi Alapnak (Beva), így az általa kibocsátott kötvények után nem járna kártalanítás sem. Még akkor sem, ha a kötvényeket a Quaestor Értékpapír Zrt. forgalmazta, amely tagja a Bevának. Ugyanakkor a fiktív kötvények kibocsátójaként utóbbi céget jelölte meg a Magyar Nemzeti Bank – hiszen a kamukötvényeket nem a Hrurira adta el. Vagyis a fiktív kötvények után járna kártalanítás, a valódiak után nem. Csak a véletlenen múlt, hogy melyik ügyfélnek melyik csomagból, illetve milyen arányban jegyeztek kötvényt.

Egységes elbánást!

A pozitív megkülönböztetés elvben belefér, de fontos, hogy mindenkire egységes szabályok vonatkozzanak, a kártalanítás összegét illetően is. Függetlenül attól, hogy fiktív vagy nem fiktív kötvényt jegyeztek, vagy állampapírt vagy egyéb értékpapírt vettek.

A gond még csak nem is azzal volt az AB szerint, hogy a kártalanítás magasabb összegű, vagyis nem hat-, hanem 30 millió forint. Hanem az indoklással: a Quaestor-törvény szerint ugyanis azért járt volna magasabb kártalanítás a kötvényeseknek, mert 32 ezren vannak, illetve mert fiktív kötvényeket vásároltak. Az AB szerint ez nem megfelelő indok, de ez nem jelenti azt, hogy más indoklással a törvény ne lehetne alkotmányos. Ennek kapcsán komoly kérdés: milyen alapon lesz inkább megsegítendő egy Quaestor-kötvényes, mint egy Buda-Cash-ügyfél vagy Kun Mediátor- (Marcsika-) károsult. Tehát vagy egységesen hatmilliót kapnak, vagy 30 milliót.

Arcvesztés

Előbbi komoly arcvesztéssel járna, hiszen a kormány már beígérte a Quaestor-károsultaknak a 30 milliós kártalanítást. Egységesen felemelni a többiek jussát meglehetősen költséges, különösen, hogy az AB-határozat más pontja szerint mindezt nem lehet csak a Beva-tagokkal fizettetni. Ugyanis utóbbiak kifogásai szintén meghallgatásra találtak, legalábbis részben. Vagyis, lehet extra befizetést elrendelni számukra, s bár ez alapesetben a tulajdon elvonása, vagyis alapvetően alkotmányellenes, a közérdek ezt felülírhatja. A kérdés az, mennyi lehet az annyi.

Nem annyi, amennyit a kormány gondolt. A taláros testület szerint a 130 milliárd forintos bizonytalan kimenetű kölcsön, amit nyújtaniuk kellene a törvény alapján, irreális.