– Megkérdeztem a plágiumváddal illetett Manolovitsnét is a pályázat megírásának körülményeiről, és magam is alapos, részletekbe menő kutatást végeztem az interneten elérhető pályázatok körében. Vannak gondolatok – és ide tartoznak a vélelmezett plágiumban foglaltak is –, amelyek például a Nemzeti Alaptanterv különböző változataiban, pedagógus-továbbképzések, közoktatási vezetői képzések anyagaiban szinte változatlan formában, vagy csak szórendbeli eltérésekkel közkézen forognak a pedagógusok között, és megjelennek a pályázatokban is – írta lapunknak a képviselő, hozzátéve, hogy a tőle telhető legalaposabb vizsgálat után a plágiumot „nem tudja száz százalékosan kijelenteni”, tőle „pedig nagyon távol áll a rágalmazás”.
Mindez nem változtat azon a tényen, hogy Manolovitsné pályázatában az interneten elérhető szövegekből szó szerinti átemeléseket olvashatunk. Ez a tény annak fényében is érdekes, hogy a Nemzeti Pedagóguskar Etikai Kódexének tervezetében ez áll: „Megjelenésünk és magaviseletünk – továbbá valamennyi megnyilvánulásunk – méltóságteljes és példamutató, azaz munkahelyünkön olyan módon viselkedünk, beszélünk és öltözködünk, hogy az erősítse munkahelyünk és a köznevelés intézményrendszerének megbecsültségét, ezáltal is javítva azok feladatellátási képességét”. Balog Zoltán és Czunyiné szerint ezek szerint Manolovitsné igazgatói pályázata példamutató a fiatalok számára.
A kérdés az, hogy vajon miért ragaszkodik körömszakadtáig a minisztérium a botrányoktól megtépázott új igazgatóhoz. Ez kiváltképp annak tükrében érdekes, hogy a konfliktusos igazgatóválasztások azóta kerültek az országos nyilvánosságba, amióta az állam átvette az önkormányzatoktól az iskolák fenntartását, és a miniszter személyes döntési jogkörébe utalta a kinevezést. Az olyan hangos botrányoknál, mint amilyen a BNAG igazgatóválasztásával kapcsolatban is történt, az állam eddig visszavonulót fújt.
A BNAG-ért aggódó forrásaink is a miért okait keresik. Az egyik lehetséges forgatókönyvük szerint a református közösség terjeszkedése áll a történtek mögött. Többen attól tartanak, hogy a BNAG-ot azért hagyták a sorsára, mert a gimnázium nagy értékű és szépen felújított épületét vagy magát az intézményt a közeljövőben úgyis átadják a Budafoki Református Egyházközösségnek, amelynek már van egy óvodája a kerületben, és három éve átvett egy önkormányzati általános iskolát is.
A Népszabadság megkereste az Egyházközösséget. Arról érdeklődtünk, tervezik-e az iskolájuk 12 évfolyamossá bővítését. „Értesülései csak részben pontosak. A nyolcosztályos általános iskola megtartása mellett tervezi gyülekezetünk egy négy évfolyamos gimnázium indítását. A részletes koncepció kialakítása folyamatban van” – ezt válaszolta Nagy Péter és Németh Géza lelkész gondnok. A polgármesteri hivatalból pedig cáfolták, hogy a gimnáziummal kapcsolatban lenne ilyen szándékuk.
Mindenesetre az új igazgató augusztus elsejével meglehetősen feszült helyzetben kezdte meg a munkát. Megbízható információink szerint a korábbi igazgatóhelyettesek nem vállalták a folytatást, és az új igazgatóhelyettes, aki kívülről érkezik, csak egy évre kapja a megbízatását.
Megkérdeztük a szülői közösséget, amelynek képviselői leszögezték, nincs és nem volt hivatalosan tudomásuk arról, hogy a BNAG-ot át akarnák adni a reformátusoknak. Bár a kerületi önkormányzat szülői konspirációként tekint az ügyre, a szülőknek erről az esetleges tervről eddig tudomásuk nem volt.
Máshol sikerrel tiltakoztak a szülők
2013-ban a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatói posztjára írtak ki pályázatot. A jelentkezők között volt egy az iskolában régóta tanító pedagógus, míg a másik a Klik embere, akit nem támogatott a tantestület, és akiről kiderült, plagizált a pályázatában. A botrány hatására a minisztérium új pályázatot írt ki, és megbízott igazgatóként folytathatta munkáját a gimnázium közössége által támogatott jelölt. Ugyanez történt a Törökvészi Úti Általános Iskola esetében is: a minisztérium meghátrált, amikor az iskola korábbi igazgatója mellett felsorakoztak a szülők és a tanárok, elutasítva a Klik jelöltjét. Miskolcon a Kazinczy Ferenc Két Tannyelvű Iskola frissen megválasztott igazgatója mondott le, mivel a pozíciója tarthatatlanná vált azok után, hogy az iskolában senki nem támogatta a kinevezését. A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium is a tiltakozásnak és az országossá duzzadó botránynak köszönhetően úszta meg, hogy olyan igazgatót nevezzen ki a Klik az intézmény élére, akinek a személyét, szakmai programját elutasítják az iskolában.
