Áder János leveléből kiderül: a törvényben nincsenek kézzelfogható szempontok arra, hogy a bizottság véleményét később a szakhatósági eljárásban hogyan használják fel. Megjegyzendő: ilyen a korábbi plázastop-bizottságnál sem volt, a gumiparagrafusokkal teli törvényt azonban az előző államfő Schmitt Pál még gondolkodás nélkül aláírta.
Akkor is hátrányos
Keményebben fog Áder tolla, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által benyújtott kereskedelmi törvény módosításáról ír. A szakmai berkekben szintén Lázár János körének tulajdonított passzus szerint az 50 milliárd forintos éves árbevétel feletti piaci szereplők két éves veszteséges működés után elveszítenék a napi fogyasztási cikkek kereskedelmi jogát. A köztársasági elnök levele egyértelműen diszkriminatívnak ítélte az elfogadott magyar szabályt. A köztársasági elnök úgy látja: akkor is hátrányos a többi uniós vállalkozásra egy szabály, ha abból szó szerint még nem következik, hogy előnyben részesíti a helyi vállalkozásokat a többi tagállamból érkezőkkel szemben. Így elvileg lehetne 50 milliárd forintos forgalom feletti magyar vállalkozás is - ám a hatása csak egy bizonyos kört érint. Áder levelének pikantériája, hogy az államfői érvelés gyakorlatilag jópár korábbi, vitatott ágazati jogszabályra is ráhúzható, így a multik sávosan szedett, diszkriminatív különadójára vagy éppen a plázastop szabályra. A héten elfogadott törvény az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján engedi csak a nyitva tartást. A 200 négyzetméternél kisebb boltok viszont vasárnap is nyitva maradhatnak, feltéve, hogy családi üzletről van szó. A kereskedelmi törvény annyiban is módosult, hogy meg kell szüntetni azokat az 50 milliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedelmi cégeket, amelyek két egymást követő évben veszteségesek.
Brüsszel tehet róla?
A kereskedelmi törvény módosításával kapcsolatban - a parlament honlapján közzétett, megfontolásra visszaküldő levelében - az államfő konkrétan azt a paragrafust kifogásolta, amely az értékesítési szankcióra vonatkozik. Ez 2018-tól azokat az üzleteket érintené, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Áder János uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza a törvényt. Utalt az Európai Unióról és az unió működéséről szóló szerződésre, amelynek 49. cikke tilt minden olyan korlátozást, amely egy tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozik. A dokumentum értelmében a szabad letelepedés joga kiterjed az önálló vállalkozóként folytatott gazdasági tevékenységre, vállalkozások alapítására és irányítására is az adott ország jogi feltételei szerint. A szerződés azt is kimondja, hogy egy tagállami jogszabály alapján létrehozott társaságnak - amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EU területén van - a szóban forgó szabályok alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban kell részesülnie, mint az adott tagállam állampolgárainak. A köztársasági elnök idézte az Európai Unió Bíróságának egyik állásfoglalását is, amely rögzíti: az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem az ilyen megkülönböztetés rejtett formáit is, amelyek "egyéb elhatárolási szempontok" alkalmazásával "ténylegesen ugyanahhoz az eredményhez vezetnek". Az államfő mindezek alapján úgy látja, a december 9-én elfogadott törvénymódosítás említett passzusa felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Emellett azt is aggályosnak tartja, hogy a kifogásolt paragrafus 2018. január 1-jén lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik.
|
| Kocsis Zoltán / Népszabadság |
Időutazás
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosítást - amely a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályait állapítja meg - több szempontból is aggályosnak tartja a köztársasági elnök. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítás a szakhatósági eljárásban egy olyan bizottság véleményének beszerzését írja elő, amely testület megalakításának határideje 2015. február 1-je. A szakhatósági - és az előzetes szakhatósági - eljárás lefolytatása ezért a joghézag miatt 2015. február 1-je előtt nem lehetséges - jelezte. Továbbá - folytatta levelében - a szakhatósági eljárásban előírt bizottsági vélemény beszerzése nem minősül előzetesen eldöntendő kérdésnek, ezért álláspontja szerint a jogszabály a szakhatósági eljárás felfüggesztését a közigazgatási hatósági eljárási törvény előírásával ellentétesen teszi lehetővé. A felfüggesztés legkevesebb 60 napos időtartamára is tekintettel, ez a szabályozás nem biztosítja az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülését - tette hozzá. Emellett nem határozza meg a törvény a bizottsági vélemény szakhatósági eljárásban való mérlegelésének - garanciális jelentőséggel bíró - szempontjait sem - írta Áder János. Az elnök mindkét törvény esetében a hibák kiküszöbölésére, majd ezt követően újbóli elfogadásukra kérte a Házat.
OKSZ: Ez így nem O.K.
Mint korábban beszámoltunk róla, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) jelezte: veszélyeztetik a magyar élelmiszer-gazdaságot az újabb törvénymódosítások. Az OKSZ ezért Áder János köztársasági elnökhöz fordul, kérve, hogy ne írja alá a törvénymódosításokat, mivel ezek ellentétesek a vásárlók és az alkalmazottak érdekeivel. A szövetség fenntartásait fogalmazta meg, s egyebek között megdöbbentőnek minősítik, hogy az 50 milliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedelmi vállalkozásoknak két egymást követő, mérleg szerint veszteséges év után meg kell szüntetniük tevékenységüket. Erre nincs európai példa – szögezi le az OKSZ a közleményben.
Súlyos csomag
A módosítások további eleme, hogy megmarad a „plázastop", nem építhető a jövőben 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi értékesítőhely. Ezenkívül a nagyvárosias világörökségi területeken nem épülhet diszkont, nagy méretű szupermarket, valamint hipermarket, a jelenleg ott lévőknek pedig egy éven belül be kell szüntetniük tevékenységüket. A módosítások között van az is, hogy a jövőben a 100 milliárd forint árbevételnél nagyobb áruházláncot terheli a bizonyítási teher a piaci erőfölénnyel visszaélés gyanúja esetén – emlékeztet az OKSZ. Ezzel a korlátozásoknak súlyos csomagja alakult ki a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások körében – jelzi az OKSZ. A szövetség szerint a korábbi korlátozó intézkedésekkel – az élelmiszer-felügyeleti díj átlagosan tizenötszörös emelésével, a reklámadó terheivel, egyes nagy bevásárlóközpontokból a trafikok kitiltásával – együtt mindez már olyan teher az élelmiszerpiac egésze számára, amely veszélyezteti a vásárlók kiszolgálását az eddig is jó minőségű, döntő részben magyar élelmiszerekkel. Az OKSZ szerint mindez elfogadhatatlan annak tükrében, hogy a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások az elmúlt években közel 2000 milliárd forintot ruháztak be Magyarországon, több mint 50 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, a magyar beszállítók körében több tízezer család megélhetését biztosítják, és jó minőségű, megfizethető, magyar termékeket kínálnak a vásárlóknak.
Vétó vétó hátán
Áder János nem először él az államfői vétóval. Korábban ugyanígy nem írta alá, hanem visszadobta a parlamentnek a zsebszerződés-törvényt, korábban a takarékszövetkezeti törvényt, 2012-ben pedig a médiatörvényt is. Az is előfordult már, hogy az elnök egyszerre két elfogadott jogszabályt dobott vissza: a deregulációs törvényt és a járások kialakításáról szólót; illetve a kisajátítási és a sporttörvényt. Nem bánt kesztyűs kézzel Áder az alaptörvény módosításával és az egyháztörvénnyel sem – ezeket is mind újra kellett írnia a parlamentnek, hogy hatályba léphessenek.
Orbán csodafegyvere
Az Országgyűlés kedden 119 igen, 40 nem és 25 tartózkodás mellett elfogadta az üzletek vasárnapi bezárásáról szóló kereszténydemokrata törvényjavaslatot. Eszerint jövő év márciusától néhány kivételtől – pékség, tejbolt, repülőtéri, pályaudvari kis üzletek, illetve családi üzemeltetésű kisboltok – eltekintve vasárnaponként nem nyithatnak ki a boltok Magyarországon. Emellett tavasztól hét közben is megszűnnek a nonstop üzletek. A Jobbik, illetve két kormánypárti képviselő tartózkodott a szavazástól. Az egyik Bencsik János képviselő, a másik Kovács Sándor Szabolcs Szatmár-Bereg megyei képviselő.
Mint arról korábban írtunk: a frakcióban Kósa Lajos, Balla György is kikelt a vasárnapi bezárás ötlete ellen, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig a HírTV-ben úgy fogalmazott, hogy „nem bölcs gondolat” a bezárás.
Számos forrásból úgy tudjuk, hogy a kérdést személyesen Orbán Viktor döntötte el, aki a vasárnapi munkavégzés általános tilalmában véli megtalálni a legújabb, "rezsicsökkentéshez" hasonló kommunikációs csodafegyvert.
