galéria megtekintése

Óriási dolgokat fedeztek fel a törpebolygón

3 komment


Nyusztay Máté

Harmincöt méter per pixeles, egészen elképesztő felbontású fotókat készített a Naprendszer egyik legnagyobb törpebolygójáról a NASA űrszondája. 

A Dawn (Hajnal) űrszonda a Ceres egyik fiatal becsapódási kráterét vizsgálta december közepén, amikor mindössze 385 kilométerre "súrolta" a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövezetben keringő aszteroidát. A szláv Kupalo istenségről elnevezett, 26 kilométer átmérőjű kráter egyik érdekessége, hogy a falai sókat tartalmaznak, a medrét pedig - amit egy másik aszteroida vájhatott ki a jeges köpenyéből - fényes olvadék alkotja.

A Kupalo a Ceres egyik legfiatalabb krátere. A falain sót tartalmazó anyagot találtak, a belseje az aszteroida becsapódásának nyomait őrzi
A Kupalo a Ceres egyik legfiatalabb krátere. A falain sót tartalmazó anyagot találtak, a belseje az aszteroida becsapódásának nyomait őrzi
NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA

A NASA kutatói most azt vizsgálják, hogy ezek az anyagok összefüggésbe hozhatóak-e egy másik kráterben, az Occatorban korábban felfedezett fényes foltokkal.

 

Tükör által homályosan

A Ceres - ahogy arról a NOL-on is beszámoltunk -  rejtélyes, fényes foltjaival hívta fel magára a kutatók figyelmét.  Már a Hubble űrtávcső homályos felvételein is látszottak a foltok, a Dawn élesebb fotóin viszont már az is kivehető, hogy egy hatezer méteres hegy oldalán vannak a fényes felületek. Ezek eredetére eddig nem sikerült megnyugtató tudományos magyarázatot találni. Korábban arra gyanakodtak, hogy a jelenséget vízjég okozza, de ezt elvetették, és a legutóbbi mérések alapján már inkább magnézium-szulfátnak tulajdonítják.

Törpék hajnala

A NASA szondája (amely elsőként közelített meg törpebolygókat) 2007-ben indult, de csak 2015 márciusában állt pályára a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövben elhelyezkedő Ceres törpebolygó körül. A Dawn - amelyen egyébként magyar szakemberek is dolgoztak - decemberben alig négyszáz kilométerre közelítette meg a Földtől 400 millió kilométerre lévő égitestet, ekkor készítette az eddigi legnagyobb felbontású képeket (az összes fotót a NASA honlapján nézhetik meg). 

Kozmikus roncsderbi

A Ceres -  940 kilométeres átmérőjével - a fő aszteroidaöv legnagyobb égitestje, azaz a Naprendszer egyik legnagyobb kisbolygója. Négy és fél éves keringési periódusa alatt a kisbolygóövezet számos égitestjével karambolozhatott, ezek nyomait őrzik a most vizsgált kráterek.

"A Kupalo Kráterben felfedezett, a közelmúltban keletkezett anyagok lesznek a további kutatásaink elsődleges célpontjai" - nyilatkozta Houstonban Paul Schenk, a Dawn kutatócsapatának tagja. Mint mondta, a Kupalo mellett egy másik kráterben is érdekes részletekre figyeltek fel: a 126 kilométer átmérőjű Dantu Kráter medrében törésvonalakat fedeztek fel, melyek nagyon hasonlítanak a mi Holdunk Tycho kráterében megfigyelt alakzatokhoz. Ezek a repedések az aszteroida becsapódásakor megolvadt anyag lehűlésekor keletkezhettek.

Karcolások a Dantu Kráterben
Karcolások a Dantu Kráterben
NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA

Egy harmadik, mindössze 32 kilométeres kráter pedig szokatlanul mély falaival és "karcolásaival" keltette fel a kutatók figyelmét,  amiből arra következtetnek, hogy a kráter keletkezését követően részben beomlott.

Beomlott kráter
Beomlott kráter
NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA

Latyakos világ

A Dawn által küldött felvételek vizsgálata egyébként alátámasztotta a korábbi feltételezéseket, miszerint a Ceres felszíne alatt vízjég található. A felszín alatt sejtett óriási óceán létezését azonban még nem igazolták közvetlen megfigyelésekkel. Minden esetre okkal feltételezik, hogy a felszínt borító, sóban gazdag területek a bennük lévő vízjég szublimálódásával jöttek létre. A sós-jeges anyagok az aszteroidák becsapódásával kerülhettek a felszínre az égitest mélyebb rétegeiből - ergo hatalmas mennyiségű víznek kellene (vagy kellett volna) lennie a törpebolygó gyomrában.

A Hajnal alkonya

A Dawn a következő hónapokban folytatja a Ceres feltérképezését: spektrométerével infravörös és látható tartományokban kutatja a felszíni ásványi anyagokat, a gamma- és neutronsugárzást mérő GRaND műszerével pedig a felszín teljes kémiai összetételét meg tudja állapítani. A szonda a tervek szerint június 30-ig tartó küldetése során a jelenlegi alacsony pályáján kering a Ceres körül, majd valószínűleg ott is marad - a végtelenségig.

Animáció a Dawn korábbi célpontjáról, a Vesta aszteroidáról:

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető