„Nem könnyű magyarázatot adni erre a síkságra, illetve csak az a logikus, hogy a térség a nem túl távoli múltban alakult ki” – idézte a program egyik irányítójának, Jeff Moore-nak a szavait a CNN.

Fotó: NASA/JHUAPL/SWRI

A meglepetést az okozza, hogy a Plútó és holdjai a Neptunuszon túl kezdődő úgynevezett Kuiper-öv része, márpedig ez tele van kisebb-nagyobb sziklákkal. Ilyen kövekkel teleszórt térségben előbb utóbb ütközésekre is sor kerül – ahogy a Plútó többi részén látszanak ilyen becsapódásnyomok. A síkságon ilyeneket nem látni.

Jelenleg még csak a közelebbi és legnagyobb tagjait ismerjük (bőven túl vagyunk már az 1200 objektumon) ennek az övnek. Számos 1000 km-nél nagyobb égitestet találtak már itt, amelyek néha a 10. bolygó felfedezéseként jelennek meg a sajtóban, ám ezek a hírek tévesek – olvasható az astro.u-szeged.hu honlapon –, hiszen „csak” a Kuiper-öv tagjai.

A múlt keddi elrepülésről folyamatosan érkeznek a szenzációs felvételek – ezek egyike a síkság, de ugyancsak a meglepetések közé sorolhatóak a hatalmas hegyek. A hegyek egyikét a Mount Everestet (Hillary mellett) elsőként meghódító serpáról, Tenzing Norgay-ról nevezték el.

Szintén meglepetés, hogy a felfedezett, mintegy 3300 méter magas hegycsúcsok jégből vannak – a Plútó vízjégből álló alapkőzetének felszínén a metánból, szén-monoxidból és nitrogénból álló vékony szilárd réteg nem képes ilyen nagy hegyek kialakítására.

A Plútótól már több millió kilométerre robogó űrszonda hét műszerének adatai a következő 16 hónapban érkeznek a Földre.