Ennek oka, hogy a magjaiból préselt olaj két összetevője (EPA és DHA) az omega-3 telítetlen zsírsavak csoportjába tartozik, amelyeket halolaj formájában szokás fogyasztani, de valójában a tengeri halak táplálékául szolgáló mikroalgák termelik.
A napenergia ingyen termeli az omega-3-at
A kutatók ezekből a tengeri mikroalgákból építettek be 5-7 gént a fent nevezett gomborkába, és így rábírták arra, hogy kereskedelmileg kifizetődő mértékben termelje a két fontos omega-3 zsírsavat. E zsírsavak előállításának költsége jelentősen csökkenthető azáltal, hogy a növényekben zajló folyamat, a fotoszintézis motorja, a napenergia ingyen van.
Emellett fontos kiemelni, hogy a magvas gomborka rendkívül igénytelen növény, ezért termesztése nem von el értékes földterületeket az eddigi élelmiszernövényektől. A laboratóriumi tesztek után most engedélyezett szántóföldi, de zárt tesztek keretében májusban indítják el az első kísérleti ültetvényt a kutatásnak helyet adó Rothamsted Kutatóintézetben, Hertfordshire-ben, s a termést szeptemberben tervezik betakarítani. A kísérlet célja az esetleges kockázatok felmérése és a GM-növény természetes viszonyok közötti tesztelése.
Csökkenhet a túlhalászat is
A fejlesztés engedélyezésével a kutatók szerint később csökkenthető lesz a túlhalászat mértéke, és egyben hozzájárulhat a gyógyászat fejlődéséhez. A túlhalászatnak ugyanis nyolcvan százalékban a halolaj ipari vagy takarmányozási célú felhasználása az oka, ami kiváltható lenne ezzel a fejlesztéssel.
Emellett jelentős haszna lehet a kutatásnak az egészség megőrzésében is, ugyanis tudományosan bizonyított tény, hogy a halolaj jó hatással van a szívbetegségekre. Az omega-3 zsírsavak a keringési betegségek megelőzésében és az érfalak rugalmasságának megőrzésében játszanak jótékony szerepet, természetesen az aktív életmóddal párhuzamosan.
Többen meg tudják majd fizetni a hatóanyagot
Azzal, hogy előállításuk olcsóbbá válhat, az omega-3 zsírsavak szélesebb körben is elérhetőek lesznek az emberek számára, így a közegészség helyzete csak javulhat, mondta el Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatója a Népszabadságnak.
A szakértő szerint a szélesebb körű elfogadottsághoz járulhat hozzá az is, hogy a fejlesztés nem egy multinacionális cég tulajdona, hanem állami támogatásból született. Emellett azt is kiemelte, hogy önmagában a genetikai módosítás ebben az esetben sem jelent veszélyt a fogyasztó egészségére.
Ezt a biztonságot még tovább növeli az a tény, hogy a magvas gomborka közvetlen fogyasztásra nem, csak feldolgozandó alapanyagnak alkalmas. Sőt a GM-növényből sajtolt olaj nem is minősülhet GMO-nak, hiszen abban DNS és fehérje nyomokban sem található: csak egy olajkészítmény lesz a sok közül, amit azonban különleges összetétele tesz egyedivé. Az így kapott termék már nemcsak a termelő gazdáknak kínál előnyös és eredeti megoldást, hanem közvetlenül a fogyasztóknak.
