A Buda-Cash tulajdonosai és vezetői évek óta dolgoznak azon, hogy néhány takarékszövetkezet összegyúrásával, működésük integrálásával olyan regionális bankcsoportot hozzanak létre, amely hosszabb távon is fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi bankokkal. A tizenegy szövetkezet összeolvadásával létrejött négy pénzintézetből a DRB (korábban Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet) már 2009 óta bankként működik, míg a BRB (Buda Takarék), a DDB (Dél-Dunántúli Takarék) és az ÉRB (Takarék Szövetkezeti Hitelintézet) tavaly év végén kapta meg az engedélyt az átalakulásra.
A működési forma megváltoztatásán ugyan már tavaly év elején elkezdtek dolgozni a pénzintézeteknél, a folyamatnak azonban nem várt lökést adott a takarékszövetkezeti rendszert átalakító integrációs törvény. A jogszabály értelmében minden takaréknak kötelezően csatlakoznia kellett az újonnan létrehozott integrációs szervezethez, és ezzel együtt közvetve állami irányítás és felügyelet alá került.
A törvény egy esetben tett kivételt: ha a szövetkezet még a jogszabály elfogadása előtt kezdeményezte bankká alakulását és a folyamatot 2013 végéig le is zárja. Lényegében ez volt az egyetlen kibúvó, ha egy takarék el akarta kerülni az állami irányítást, majd később a privatizációt.
Ez alapesetben egyedül Orbán Viktor miniszterelnök jó ismerősének, a Videoton-tulajdonos Garancsi István érdekeltségébe tartozó Duna Takarékszövetkezetnek sikerült volna. Áder János köztársasági elnök azonban elfogadása után megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, s így az újraszavazásig eltelt egy hétben az említett három pénzintézet is elindította a bankká alakulást.
– Az utolsó pillanatig voltak kétségeink, hogy még 2013-ban sikerült lezárni a folyamatot. A takarékszövetkezetek állapota, a tulajdonosok által végrehajtott tőkeemelés azonban ezt lehetővé tette, és végül decemberben mind a három pénzintézet megkapta a felügyeleti engedélyt – tette hozzá Pál Gyula.
Arra a kérdésre, hogy más takarékok miért nem követték a példájukat, miközben jó néhány szövetkezet vezetése nem ért egyet az állami kényszerintegrációval, úgy fogalmazott: nekik ebben a pénzügyi csoportban a sok munka mellett sok befektetett pénzük is van, így más helyzetben voltak, mint azok a takarékok, amelyeknél a menedzsmentnek nincs, vagy nincs számottevő tulajdonosi részesedése.
Az integrációtól való elszakadás nem ment könnyen a csoport negyedik tagjánál, a DRB-nél sem. Ugyan ez a pénzintézet még 2009-ben alakult át bankká, az integrációs törvény értelmében azonban minden olyan hitelintézetnek előírták a csatlakozást, amely korábban szövetkezeti formában működött és tagja valamelyik integrációnak. (A százhúsz szövetkezet korábban négy, önszerveződésben létrehozott integrációs szervezetbe tömörülve működött.)
A DRB-nek így ki kellett lépnie az állami integrációból, amely azonban szankciókkal járt: újra be kellett szereznie a működési engedélyét, s ehhez – az akkor hatályos, azóta megváltoztatott törvényi szabályozás miatt – a korábbi csaknem duplájára kellett emelni a bank saját tőkéjét is – Lakatos László, a DRB ügyvezető igazgatója.
A csoport tagjai az utóbbi évek egyesülései és az átalakulások után az idei évtől működésük konszolidálására, piaci pozíciójuk stabilizálására, illetve növelésére, valamint ügyfélbázisuk szélesítésére kívánnak koncentrálni. Az alapvetően három régióban, Délnyugat-, Közép-, valamint Északkelet-Magyarországon érdekelt bankcsoport 112 fiókban mintegy 120 ezer ügyfelet szolgál ki.
A négy bank összesen 14 milliárd forint saját tőkével rendelkezik, mérlegfőösszegük eléri a 189 milliárdot, 128 milliárd forint betétet és 79 milliárd forint hitelt kezelnek – utóbbi kétharmad részben hazai kis- és középvállalkozásokhoz, negyedrészt háztartásokhoz kapcsolódik. A hatvan százalékos hitel/betét arány ugyan magasabb, mint a takarékszövetkezeti átlag, de elmarad a kereskedelmi bankok mutatóitól, vagyis van még hová bővülni – mutatott rá Pál Gyula.
A tavalyi évet az ÉRB hatmilliós, a BRB kilencmilliós, míg a DDB 98 millió forint nyereséggel zárta. A DRB ezzel szemben 231 millió forint veszteséget szenvedett el – elsősorban az ernyőbanki funkció kiépítése miatt. A csoport tagjainak korábban a takarékok központi bankja, a Takarékbank Zrt. nyújtott például tartalékképzést, kártyaüzletágat, informatikai háttérszolgáltatásokat, ezeket azonban tavaly év végével átvette a DRB.
Az ezzel járó pluszkiadások miatt lett veszteséges 2013-ban a bank – tette hozzá Lakatos László. A bankcsoport így összességében 118 milliós veszteséggel zárt, a bankadó, a tranzakciós illeték, illetve az utóbbi után kivetett pótadó azonban egymilliárd forintot meghaladó tételt jelentett tavaly.
