Az eképpen kialakított pénzügyi csoportot összebútorozta a Magyar Posta Zrt.-vel, megtámogatta több mint százmilliárd forinttal, majd a Takarékbankban lévő állami többséget és ezzel a szövetkezeti szektor feletti irányítást eladta baráti befektetőknek: az egy tucat takarék és az FHB-csoport közös tulajdonában lévő Magyar Takarék Zrt.-nek. Eközben az FHB is szorosabbra fűzte kapcsolatát a Magyar Postával, stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, és együtt felvásárolták a Díjbeszedő-csoportot.
|
Egységes termékkínálat, egységes szolgáltatások – ebben látják a jövőt a Takarékbank új többségi tulajdonosai
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az így létrejött, a Magyar Postából, az FHB-ból, a Takarékbankból és a takarékszövetkezetekből, valamint a Díjbeszedő-csoportból álló konglomerátum az összesített mérlegfőösszege alapján az OTP Bank Nyrt. után a második legnagyobb hitelintézeti szereplő, háromezer egységből álló fiókhálózata pedig kétszer akkora, mint az összes többi hitelintézeté együttvéve.
2012. NOVEMBER 14. Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. megvásárolja a német DZ Bank AG 38,5 százalékos részvénycsomagját a Takarékbankban. A vételárat a felek üzleti titokként kezelik, de információnk szerint négymilliárd forint körüli összegről van szó.
2012. DECEMBER 1. Kormánybiztossá nevezik ki Vojnits Tamást, feladata a hazai, illetve a szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati stratégia kialakítása. Vojnits Tamás 2008-tól az FHB-csoportban dolgozik, míg az azt megelőző tíz évben az OTP elemzési központjának volt az igazgatója.
 |
Vojnits Tamás
Kovács Attila / MTI |
2012. DECEMBER 14. Egyéb elfoglaltságaira hivatkozva Vojnits Tamás lemond az FHB Jelzálogbank Nyrt. igazgatóságában betöltött posztjáról.
2013. JANUÁR 23. Megalakul az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. A társaságot az MFB tulajdonában lévő Regionális Fejlesztési Holding Zrt. hozza létre (később, december 2-án az MFB közvetlenül is belép a cégbe), az ügyvezető Vojnits Tamás.
2013. FEBRUÁR 7. Megállapodást ír alá az MFB 23 takarékszövetkezettel és a Takarékbankkal. A pénzintézetek egységes feltételekkel kínálják az MFB hiteleit. Az együttműködésbe a tervek szerint később a többi takarékot is bevonnák.
2013. ÁPRILIS 30. Az FHB és a Magyar Posta megállapodik arról, hogy közösen felvásárolják és a jövőben együttműködve irányítják a Díjbeszedő-csoportot.
2013. MÁJUS 17. Megalakul az Alpendorf Zrt., amely 2014 márciusában – akkor már Magyar Takarék néven – megvásárolja a Takarékbank többségét. Az Alpendorfot Mihálovits Tamás alapítja, ő a vezetője és az egyetlen tulajdonosa a társaságnak. A cég székhelye az újbudai Villányi út 47.-ben van. Ezen a címen több olyan vállalkozást is bejegyeztek, amelynek Mihálovits Tamás a vezetője, a külföldi tulajdonosok kézbesítési megbízottja pedig a szintén ott működő ügyvédi iroda, amelyet Kende Tamás vezet. Kende Tamás 2014 januárjában már az államot képviseli abban a perben, amelyet a takarékok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) indít jogalkotással – vagyis a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény által – okozott kár megtérítéséért. Az Alpendorf számlavezetője az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.
2013. JÚNIUS 24.Vojnits Tamás kormánybiztos a rendszer átalakításáról egyeztet a takarékszövetkezeti vezetőkkel. Az OTSZ-vezetés későbbi beszámolója szerint a megbeszélésen konkrét információ nem hangzik el a kormány terveiről, így az sem, hogy a kabinet már aznap tárgyalja és másnap benyújtja a parlamentnek a szektort átalakító integrációs törvényt.
2013. JÚNIUS 25. A kormány benyújtja a parlamentnek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. A jogszabály megszünteti a takarékok saját intézményvédelmi alapjait, s az azokban felgyűlt több tízmilliárd forintot elvonva életre hívja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ), amelyhez minden szövetkezetnek csatlakoznia kell, különben visszavonják a működési engedélyét. A SZHISZ prudenciális szabályzatokat bocsát ki, szavatoló tőkét szolgáltat a takarékoknak, vizsgálhatja az egyes szövetkezetek tőkeellátottságát, s ha problémát észlel, átmeneti időszakra tőkeemeléssel stabilizálja a működést.
A jogszabály értelmében a Magyar Posta tőkét emel a Takarékbankban, az állam így többségbe kerül az addig a takarékok 60 százalékos tulajdonában lévő pénzintézetben. A törvény különleges jogosítványokkal ruházza fel a Takarékbankot: a szövetkezetekre nézve kötelező szabályzatot fogad el a kockázatkezelés részletes szabályaival, a hitelezéssel, betételhelyezéssel, készpénzgazdálkodással és befektetési politikával kapcsolatban, de előírhatja a követendő üzletpolitikát, a közös marketingtevékenységet és az egységes informatikai rendszer kialakítását. A Takarékbank ellenőrzi a takarékok működését, az előírások betartását, és felfüggesztheti, de akár le is válthatja egy szövetkezet vezetését. A takarékok vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez 2013 végéig a SZHISZ, 2014-től a Takarékbank igazgatóságának előzetes hozzájárulása kell.
2013. JÚNIUS 25. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter döntése alapján bekerül az MFB igazgatóságába Lontai Dániel és Nagy Csaba. Lontai Dániel 2008–2012 között az FHB-csoportnál dolgozott, egyebek mellett üzletfejlesztéssel és társasági befektetésekkel foglalkozott, majd 2013-ban csatlakozott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a miniszteri kabinet tanácsadójaként. Nagy Csaba 1997–2011 között az OTP-csoportnál értékpapír-forgalmazási területen, majd az OTP Jelzálogbank vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Ezt követően, 2011 és 2013 között az MFB ügyvezetője, majd az MVM Magyar Villamos Művek gazdasági vezérigazgató-helyettese.
 |
Demján Sándor
Teknős Miklós / Népszabadság |
2013. JÚNIUS 26. Demján Sándor, az OTSZ elnöke és a szövetség vezetése levelet ír Orbán Viktornak. Azt kérik a miniszterelnöktől, vonja vissza az integrációs törvényt, és kezdjen egyeztetést a takarékokkal a rendszer tervezett átalakításáról. Demján Sándor szerint a törvénytervezet ellentétes azokkal a tárgyalásokkal, amelyek az MFB és a szövetkezeti vezetők között zajlottak, amikor a Takarékbank kisebbségi tulajdonának állami átvételéről tárgyaltak, és azzal is szembemegy, amit korábban Orbán Viktor jelzett a takarékok jövőjéről.
2013. JÚLIUS 1. Demján Sándor és az OTSZ vezetése levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá az integrációs törvényt, hanem megfontolásra küldje azt vissza a parlamentnek.
2013. JÚLIUS 2. A szövetkezeti rendszer átalakítása miatt lemond a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. Csicsáky Péter tíz év után, azonnali hatállyal távozik a pénzintézetből.
2013. JÚLIUS 3. Áder János megfontolásra visszaküldi a parlamentnek az integrációs törvényt. A köztársasági elnök szerint egyebek mellett meg kell vizsgálni, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. Áder János azt is problémásnak tartja, hogy miközben az állam deklaráltan csak átmenetileg kíván meghatározó befolyást szerezni a takarékszövetkezeti szektorban, a jogszabály nem rendezi, hogy később miként állítaná helyre a korábbi tulajdonosi jogokat.
2013. JÚLIUS 5. A parlament kormánypárti többsége ismét elfogadja az integrációs törvényt. Demján Sándor és az OTSZ újabb levelet ír Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kéri, ne írja alá az integrációs törvényt, küldje tovább normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Orbán Viktor levélben válaszol Demján Sándor korábbi, neki írt levelére. A miniszterelnök azt írja, hogy az integrációs törvényt intenzív munka, több hónapos egyeztetés előzte meg, és összhangban van azzal a felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra, nagyobb állami szerepvállalásra szorul.
2013. JÚLIUS 12. Az FHB és a Magyar Posta megegyezik, hogy stratégiai együttműködési megállapodással fűzik szorosabbra kapcsolatukat. „Kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködést folytatnak”, s ennek részeként az FHB 50 százalékos részesedést szerez a Magyar Posta Befektetési Zrt.-ben.
2013. JÚLIUS 15. Megalakul a SZHISZ. A háromtagú igazgatóságot – az integrációs törvény értelmében – az MFB nevezi ki. Az igazgatóság elnöke Lontai Dániel lesz, munkáját Nagy Csaba és az MFB vezérigazgató-helyettese, Urbán Zoltán segíti. A SZHISZ még aznap levelet küld a takarékoknak, amelyben a következő egy évre megtilt minden, a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyletet – például fél év múlva, a Takarékbankra kiírt pályázaton csak az a szövetkezet indulhat, amely ehhez hozzájárulást kér és kap. Még aznap az OTSZ Szabó Mátéhoz fordul. A szervezet azt kéri az alapvető jogok biztosától, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az integrációs törvény felülvizsgálatát.
2013. JÚLIUS 17. A takarékszövetkezetek többségénél közgyűlést tartanak a tulajdonosok. Felhatalmazzák a pénzintézetek vezetését, hogy járuljanak hozzá a Takarékbank tulajdonosi struktúrájának átalakításához, részvényeik lecseréléséhez, és ezzel lényegében vessék alá magukat a szövetkezeti rendszer átszervezésének. Amelyik takarék ellenáll, annak visszavonják az engedélyét és felszámolják a működését – a következő pár napban az összes szövetkezet közgyűlése megadja a hozzájárulást.
2013. JÚLIUS 23. Az OTSZ az Alkotmánybírósághoz fordul a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény miatt. A szervezet szerint a jogszabály több pontban is sérti az alaptörvény a tulajdon védelmére, a vállalkozás szabadságára, az egyenlőségre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseit. Az OTSZ a kifogásolt passzusok megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
2013. JÚLIUS 26. Megalakul a SZHISZ elnöki tanácsadó testülete. A grémiumban helyet kapó hat takarékszövetkezeti vezetőből, illetve az általa irányított pénzintézetből öt (Fókusz, Hatvan és Vidéke, Szentgál és Vidéke, Szigetvári, Zalavölgye) fél évvel később, a Magyar Takarék tulajdonosaként többséget szerez a Takarékbankban.
2013. AUGUSZTUS 22. Az OTSZ közgyűlése úgy dönt, a szervezet is megszavazza a Takarékbank közgyűlésének napirendi pontjait. Ha nem így tesz, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény értelmében el kell adnia a bankban lévő részesedését az MFB-nek.
2013. AUGUSZTUS 27. A Takarékbank közgyűlésén a takarékok elfogadják a pénzintézet új alapszabályát, amelybe így bekerülnek azok a speciális jogok, amelyekkel az integrációs törvény ruházta fel a bankot. A szövetkezetek hozzájárulnak a Magyar Posta 655 millió forintos tőkeemeléséhez, amellyel az állam többségbe kerül a Takarékbankban. A takarékok döntenek az új elsőbbségi részvények kibocsátásáról is: ezeket a papírokat kapják saját korábbi elsőbbségi részvényeik helyett, melyek nagyobb beleszólást biztosítottak a Takarékbank működésébe. Megújul az igazgatóság és a felügyelőbizottság is: előbbi testületben az állami és a szövetkezeti delegáltak aránya 4-2-re, az utóbbiban 3-3-ra módosul.
2013. AUGUSZTUS 28. Állami delegáltak veszik át a Takarékbank igazgatóságának és felügyelőbizottságának irányítását. Az előbbi testület vezetésével Vojnits Tamást, az utóbbiéval Lontai Dánielt bízzák meg. A Takarékbank vezérigazgatója Szabó Levente lesz, aki az utóbbi hetekben vezérigazgató-helyettesként irányította a pénzintézetet.
2013. SZEPTEMBER 2. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter az MFB vezérigazgatójává nevezi ki Nagy Csabát, míg a fejlesztési bank igazgatósága Lontai Dánielt választja meg elnökének. Az MFB addigi első embere, Baranyay László az Európai Beruházási Bankhoz távozik, ahol az alelnöki posztot veszi át.
2013. SZEPTEMBER 30. Az Erste Bank Zrt. – a megállapodásban szereplő hat hónapos határidővel – felmondja a Magyar Postával kötött folyószámla, megtakarítási termékek, hitelkártya, folyószámlahitel és személyi kölcsön nyújtására vonatkozó közvetítői szerződéseit.
2013. OKTÓBER 7. A parlament módosítja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt, és ezzel létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja. A SZHISZ az alapban lévő összeget működésének finanszírozására, az integrációs modell gyakorlati megvalósítására és fejlesztésére használhatja fel.
2013. OKTÓBER 24. A kormány úgy határoz, hogy a SZHISZ 25 százalék mínusz egy szavazat mértékű részesedést szerez a Magyar Postában. A döntésről kiadott közlemény szerint a szövetkezeti hitelintézeti integráció és a Magyar Posta közötti, kölcsönös tulajdonosi kapcsolattal is megerősített szoros stratégiai együttműködés révén létrejöhet Magyarország vezető pénzügyi hálózata, országosan több mint háromezer értékesítési ponttal. Az ügylet még 2013-ban lezárul, a SZHISZ 19 milliárd forintot fizet a Magyar Posta kisebbségi részvénycsomagjáért.
2013. NOVEMBER 1. A takarékszövetkezetek mostantól csak a Takarékbanknál vezethetnek számlát, nem lekötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben kell tartaniuk.
2013. NOVEMBER 6. A Pécsi Törvényszéken elindul az a per, amelyet a Bóly és Vidéke takarék hat tulajdonosa kezdeményezett a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, tulajdonosi jogaik korlátozása miatt. A törvényszék az első tárgyalási nap után felfüggeszti az eljárást, amíg az Alkotmánybíróság nem határoz a kérdésben.
2013. NOVEMBER 12. A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága egy bírája az Alkotmánybírósághoz fordul, és egyedi normakontroll-eljárás lefolytatását kéri az integrációs törvénnyel kapcsolatban. Szentgyörgyi-Biró Enikő szerint a jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel, mert aláássa a jogbiztonságot, s ezért felfüggeszti három takarék, a Forrás, a Balaton-felvidéki és a Szentgál és Vidéke új alapszabályának bejegyzését. Bár az alaptörvény szerint az Alkotmánybíróságnak ilyen esetekben 90 nap alatt kellene döntést hoznia, ám a testület a beadványt összevonja más, az integrációs törvényt támadó keresettel, és így már nem köti az említett határidő.
A parlament módosítja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt, és ezzel létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja és az úgynevezett keresztgarancia-rendszer. A rendszer lényege, hogy a takarékok, a Takarékbank és a SZHISZ egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért. Amennyiben valamelyik takarék fizetésképtelenné válik, a vele szemben támasztott követelésekért az alap áll helyt, ha abból kifogy a pénz, akkor a többi takarék, majd a Takarékbank. Az alap a takarékok és a Takarékbank befizetéseiből működik.
2013. NOVEMBER 28. Az OTP Bank 2014. február 14-ei hatállyal felmondja a Magyar Postával takarékbetétek kezelésére és forgalmazására vonatkozó megbízási szerződését.
2013. NOVEMBER 29. Az FHB és a Magyar Posta lezárja a Díjbeszedőcsoport felvásárlását.
2013. DECEMBER 4. A parlament módosítja a 2013-as költségvetést, és így 135,5 milliárd forintot biztosít a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja számára.
2013. DECEMBER 5. Az FHB-csoport 50 százalékos részesedést szerez a Magyar Posta Befektetési Zrt.-ben. A társaság a postákon értékesít befektetési termékeket az ügyfeleknek.
2013. DECEMBER 17. A kormány szerint a szövetkezeti rendszer átalakításában a pozitív változásokat már nem lehet visszafordítani, ezért az MFB és a Magyar Posta értékesítse a Takarékbankban lévő, összesen közel 55 százalékos részvénycsomagját. A határozat szerint az MFB továbbra is tulajdonos marad a SZHISZ-ben, és így az állami befolyás is fennmarad a szervezetben.
"A takarékszövetkezetek piaci részesedését a következő tíz évben a jelenlegi duplájára, de inkább a háromszorosára kell növelni – mondta még 2010 őszén Orbán Viktor miniszterelnök."
2013. DECEMBER 18. Kilő az FHB Jelzálogbank részvényárfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. A papír átlag feletti forgalom mellett 9,5 százalékot erősödik. Úgy tűnik, a befektetők egy része biztosra veszi, hogy az FHB szerephez jut a Takarékbank megvásárlásában, a következő két hónapban ugyanis a duplájára nő az FHB-részvény értéke.
2013. DECEMBER 20. Az MFB és a Magyar Posta a Takarékbank privatizációjának lebonyolítására közös bizottságot hoz létre. A testület elnöke Lontai Dániel.
2013. DECEMBER 31. Öt hitelintézet bevonásával elindul a takarékszövetkezetek keresztgarancia-rendszerének kiépítése. A rendszerhez a tervek szerint 2014 végéig minden takarék csatlakozik.
2014. JANUÁR 3. Az MFB és a Magyar Posta kiírja a pályázatot a Takarékbank többségére. A pályázati tájékoztató első részét három érdeklődő veszi át, közülük kettő fizeti be az ajánlati biztosítékot és kapja meg a teljes pályázati tájékoztatót – a Magyar Takarék és az OTSZ.
2014. JANUÁR 6. Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, a Takarékbank igazgatóságának és a SZHISZ elnöki tanácsadó testületének tagja megvásárolja az Alpendorf Zrt.-t, és átnevezi Magyar Takarékra. A cég székhelyét átteszik a Ferenc körút 44.-be, egysaroknyira az FHB-csoport székházától. A Magyar Takarék felügyelőbizottságába bekerül Köbli Gyula, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója.
2014. JANUÁR 21. Átalakul a Magyar Takarék vezetősége. Az FHB-s Köbli Gyula a felügyelőbizottságból átül az igazgatóságba, míg a felügyelőbizottság kiegészül Landgraf Erikkel, aki az FHB-tól, és Hetzmann Bélával, aki – Vida Józsefhez hasonlóan – a Szentgál és Vidékétől érkezik.
2014. JANUÁR 24. A Fővárosi Törvényszéken elindul az a per, amelyben az OTSZ jogalkotással okozott kárának megtérítését kéri a magyar államtól. A szervezet szerint a takarékszövetkezeti integrációról szóló, 2013 nyarán elfogadott törvény 29,4 millió forint kárt okozott számára azzal, hogy korlátozta tulajdonosi jogait a Takarékbankban. A per lényege azonban nem ez: az OTSZ a törvény végrehajtásának felfüggesztését kéri a bíróságtól, illetve azt, forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz az ügyben – a kérést a törvényszék elutasítja.
2014. JANUÁR 30. A Magyar Takarék tulajdonosi köre időközben Vida József mellett kiegészül az FHB Életjáradék Zrt.-vel és az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft.-vel. A tulajdonosok közgyűlést hívnak össze, amelyen egymilliárd forintos tőkeemelésről döntenek. Az ügylet eredményeként Vida József, valamint az FHB Életjáradék és az EHPSZ mellett tulajdonos lesz a cégben 14 takarék (Szentgál és Vidéke, Hajdú Takarék, Hatvan és Vidéke, Érd és Vidéke, Szigetvári, Pannonhalma és Vidéke, Zalavölgye, Lövő és Vidéke, Kápolnásnyék és Vidéke, Lébény-Kunsziget, Gádoros és Vidéke, Vámosgyörk és Vidéke, Fókusz, Szentlőrinc-Ormánság), valamint egy korábban szövetkezeti formában, ma már bankként működő pénzintézet (Pannon Takarék Bank).
Részesedést szerez a Magyar Takarékban további 16, a tulajdonos takarékokhoz kötődő magánszemély is (Darabos Imréné, Dudás Ferencné, Hartmann Imre, Hertzmann Béla, Horváth Imre, Németh Istvánné, Németh László, Olveti Zsolt, Osztrogonácz Gábor, Pardavi Tamás, Pénzes Lászlóné, Rózsa László Imréné, Sebestyén István, Tóth Béláné, Tóth László, Váradi Zoltán). Részt vesz a tőkeemelésben az FHB Jelzálogbank is, s így a legnagyobb tulajdonos, 25 százalékot meghaladó részesedéssel, az FHB-csoport lesz.
2014. FEBRUÁR 6. Lejár a Takarékbankra kiírt pályázat beadási határideje. Az állami részvénycsomagra a Magyar Takarék nyújt be ajánlatot. Az OTSZ nem pályázik, mert bár maga is tulajdonos, a Takarékbank tavaly augusztusban elfogadott alapszabálya értelmében ugyanazok az előírások vonatkoznak rá, mint egy külső befektetőre. Az alapszabály szerint „kívülről” érkező ajánlatnál lehetővé kell tenni, hogy az összes részvényes felajánlhassa tulajdonát a részvényekért kínált összeg ötvenszeresének megfelelő áron, s az összeget előre letétbe kell helyezni. Az OTSZ-nek 400 milliárd forintot kellene előteremteni.
2014. FEBRUÁR 12. Az MFB és a Magyar Posta érvényesnek minősíti a Takarékbankra benyújtott egyetlen ajánlatot, és megkezdik az egyeztetéseket a Magyar Takarékkal, illetve előkészítik az adásvételi szerződést.
2014. FEBRUÁR 21. Távozik az OTSZ irányításából az a három takarékszövetkezeti vezető (Vida József, Pénzes Lászlóné és Sebestyén István), akik magánszemélyként, valamint az általuk irányított hitelintézetek révén érdekeltek a Magyar Takarékban.
2014. FEBRUÁR 26. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánítja a Takarékbank és a Magyar Takarék összefonódását, így a versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet.
2014. MÁRCIUS 3. Az Alkotmánybíróság először foglalkozik teljes ülésen a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvénnyel. A jogszabályt még 2013 júliusában támadta meg az OTSZ.
2014. MÁRCIUS 5. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága hiánypótlásra szólítja fel a Magyar Takarékot. A bíróság egy sor formai hiányosságot állapít meg a cég január 30-ai tőkeemelésével és az új tulajdonosok bevonásával, illetve az ezekről benyújtott iratokkal kapcsolatban. Az alaki problémák mellett a cégbíróság hiányolja a SZHISZ engedélyét is: az integrációs törvény értelmében a takarékok csak a szervezet külön hozzájárulásával vehetnek részt az üzletmenethez szorosan nem kapcsolódó ügyletben, például szerezhetnek társasági részesedést.
2014. MÁRCIUS 10. Az MFB és a Magyar Posta aláírja a Takarékbank eladásáról szóló szerződést. A Magyar Takarék több mint kilencmilliárd forintot fizet a részvénycsomagért.
2014. MÁRCIUS 11. A Magyar Takarék vezérigazgatója, Vida József az MTI-nek nyilatkozva elmondja, hogy céljuk a takarékszövetkezeti integráció szorosabbra fűzése. Egységes termékeket kínáló, a szolgáltatásokat egységes színvonalon nyújtó, egységes marketinggel és informatikai hálózattal működő pénzügyi csoportot kívánnak kialakítani.
2014. MÁRCIUS 21. A cégbíróság bejegyzi a Magyar Takarék tőkeemelését és a takarékszövetkezetek tulajdon-szerzését a Takarékbank többségét megvásárló társaságban.
