A mutatók szerint „nincs olyan ország, ahol javul az iskolában az internetet rendszeresen használó diákok teljesítménye”.
Az iskolai internethasználatban élenjáró hét ország közül háromban – Ausztrália, Új-Zéland és Svédország – állapítottak meg „jelentős hanyatlást”, és három esetében – Spanyolország, Norvégia és Dánia – stagnálást a diákok olvasási képességeiben. Ezzel szemben azok az országok és városok, amelyekben a legalacsonyabb az iskolai internethasználat mértéke – Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán –, a legjobbak között vannak a nemzetközi teszteken.
„Ahogy mindenben, a számítógép-használatban is a mértékletesség a fontos. Sem az állandó számítógép-használat, sem a modern eszközök teljes tiltása nem vezet célra. Meg kell hogy legyen a helye a modern eszközöknek az oktatásban. Szemléltetéshez, bevezető feladatokhoz, kísérletezéshez, felfedezéshez vagy éppen a monoton feladatok begyakorlására jók” – nyilatkozta lapunknak Koren Balázs, a budapesti Fazekas gimnázium matematikatanára, a tantárgy oktatását segítő Geomatech néven ismert számítógépes program egyik fejlesztője.
Itthon persze a felmérésben szereplő „keveset használja” kategória elérése is nagy előrelépés lenne. Ez sokszor nem a tanárokon múlik, hanem az iskolák gyenge felszereltségén. „Azzal egyetértek, hogy az eszközök magukban nem változtatják meg az oktatás minőségét, azok csak eszközök, és nem szabad, hogy célok legyenek egy oktatási rendszerben.
Az eszközök hatékony, progresszív oktatási módszerekkel történő használatával viszont látványos eredményeket lehet elérni, azaz a módszereken, a pedagógus minőségén van a fő hangsúly” – nyilatkozta lapunknak Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzora, aki szerint azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a diákok küszöbszintje ma már jóval magasabb, mint korábban. A magasabb küszöbszinttel bíró motiváló környezetet könnyebben el lehet érni az új technológiával.
Érdemes megnézni Dél-Koreát, ahol ez évtől
megszűntek a hagyományos papíralapú könyvek,
azaz sokkal hatékonyabban tudják az új tudást bevinni az oktatásba – persze mindez összekötődik egy tíz évre visszamenő oktatási reformmal, a pedagógusképzés új alapra helyezésével. Egyébként az oktatás minőségi megváltoztatásán van a hangsúly, anélkül nem tudunk hosszabb távon semmilyen fejlődést elérni.
Török Balázs, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa szerint maga a kérdésfeltevés régebbről ismerős: korábbi vizsgálatokból az derült ki, hogy
az otthoni túlzott számítógép-használat csökkenti a tanulási teljesítményt, illetve hogy az iskolák számítógép-ellátottsága nem mutat szoros összefüggést a PISA-teszteken mért eredményekkel.
Mint kifejtette, tudatos iparági lobbimunka nyomán mára az oktatási rendszerek jelentős IT-piaccá váltak, azonban az informatikai eszközöket az oktatásban meglehetősen puha feltételekkel használják, és egyre több országban merül fel, hogy mérsékelni kellene az oktatási szféra informatikai költéseit.
Lehetséges, a források visszafogottabb jövőbeni szétosztását készítik elő a hasonló publikációkkal. A cikkben említett elemzések ugyanakkor Koreát mintha nem említenék, pedig az ő tanulóik PISA-eredményei nagyon jók, miközben Korea szinte teljes mértékben informatizálta az oktatást. Szingapúr és Kína összevetése más országokkal pedig nem feltétlenül mérvadó, ugyanis ezek az országok olyan motivált, erős tanulási morállal jellemezhető tanulói körrel rendelkeznek, amelynek az eredményeit az informatikahasználat valószínűleg az átlagnál kevésbé befolyásolja – hangsúlyozta a szakértő.
