Idilli pillanatokat okoz, hogy az állam utaztatja a migránsokat

Úgy tűnik, a következő napokban ez lesz a „menetrend”. Magyarország a horvát határon is kerítést épít, ám amíg ez nem készül el, hazánk átengedi a menekülteket. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója mohácsi sajtótájékoztatóján azt mondta, nem lenne értelme visszatartani a hozzánk érkező menekülteket az átkelőkön, hisz akkor átjönnének a zöldhatáron és „szétszóródva nyugtalanítanák a lakosságot”.

Hogy a kerítés mikor lesz kész, arra Bakondi nem tudta a választ, mivel a kivitelezés a terepviszonyok miatt nehezebb, mint az Alföldön volt.

Az elmúlt napokban kormánypárti politikusok keményen bírálták Horvátországot amiatt, hogy ránk engedik, sőt ránk hozzák a menekülteket. Valójában Magyarország ugyanazt teszi, mint a bírált szomszéd, hisz mi meg az osztrák határ közelébe fuvarozzuk a migránsokat, tudva, hogy Ausztriába és Németországba igyekeznek.

Mivel a migránsok könnyen és gyorsan jutnak át az országon,

a horvát határ melletti települések szinte semmit sem éreznek a menekülthullámból.

Beremenden például csak azt látják a helybéliek, hogy a községtől két kilométerre lévő határátkelőtől 3-4 óránként elindul egy tíz járműből álló buszkonvoj, amelyet tucatnyi rendőrautó kísér. A baranyai falu sok lakóját meghatja, hogy mennyi apró gyerek utazik a buszokon. Konfliktus egyelőre nem zavarta a menekültek mozgását, a migránsok azt is jól tűrték, hogy indulás előtt órákig kellett ülniük a napon felforrósodott buszokban. A segélyszervezetek révén szombattól a menekültek elegendő vízhez és ételhez jutottak.

Várhatóan a következő napokban is a buszoztatás lesz a gyakorlat Móricz-Sabján Simon

Három asszony és egy fiatalember egy személyautóval Bólyból ásványvizet és csokoládét hozott a beremendi átkelőhöz.

– A buszsofőröknek és a rendőröknek vettük – mondta egyikük, Monyoródi Andrea. – A fiam a neten olvasta, hogy a menekülteknek van, de a sofőröknek nincs elég vizük, azért jöttünk.

A sofőrök örültek a gesztusnak, bár nem panaszkodtak amiatt, hogy híján lennének a víznek. A beremendi átkelő előtt sorakozó buszok kétharmada a BKV csuklós járműve, az öreg Ikarusok négy óra alatt cammogtak le a fővárosból ide. A sofőrök azt mondták, hogy önként, de plusz fizetésért vállalták a hétvégi különmunkát. Amikor a menekültekről faggattam őket, nem titkolták, hogy attól tartanak, a következő időben még sokkal többen jönnek. Egyikük felvetette, hogy előbb-utóbb fegyverrel lehet majd csak megállítani őket. A többiek nem vitatkoztak.

Itt tartottunk, amikor újra elindult egy buszkonvoj az átkelőtől. A nyugat felé tartó menekültek boldogan integettek a jármű ablakából. A buszuk előtt várakozó sofőrök mosolyogva intettek vissza.