galéria megtekintése

Közvetít és sebet gyógyít Ferenc pápa Kubában

1 komment


Körösi Ivett

A diplomáciai közeledés folytatására biztatta Kubát és az Egyesült Államokat Ferenc pápa Havannában. Az emberek a szigetországon belül és kívül is kíváncsian várják, hogy a nyíltságáról ismert katolikus egyházfő kritikával illeti-e rezsimet négynapos látogatása alatt.

Reménnyel tölt el a hónapok óta zajló diplomáciai normalizáció. Arra biztatom a [kubai és amerikai] politikai vezetőket, ne térjenek le erről az útról, és mutassanak példát megbékélésből – mondta anyanyelvén, spanyolul a havannai José Martí repülőtéren Ferenc pápa. A hidegháborús ellenségek közeledésében közvetítői szerepet játszó 78 éves katolikus egyházfő szombaton érkezett négynapos látogatásra a szigetországba, ahonnan az USA-ba megy.

Az érkezése utáni első percekben üdvözölte a távol maradt egykori vezetőt, Fidel Castrót, majd reményét fejezte ki, hogy a katolikus egyháznak a jövőben is megadják „a szabadságot, hogy segítse a kubai embereket". Raúl Castro kubai elnök köszöntőbeszédében szokásához híven elítélte az amerikai embargót, de megköszönte a pápának a közvetítést.

A Buenos Airesben született egyházfő vasárnap misét celebrált a Forradalom terén, a következő napokban egyházi és politikai vezetőkkel találkozik – akár a 89 éves Fidel Castróval is, amennyiben annak egészsége engedi. Az eseményekre nagy tömegeket várnak, nem utolsósorban azért, mert – ahogy azt a Forradalmi Ifjúság című kubai napilap megírta –, a helyiek részvételét fizetéskiegészítéssel honorálják.

 

II. János Pál és XVI. Benedek után Ferenc a harmadik katolikus egyházfő, aki a szigetországba utazik, ám a látogatása nemcsak a diplomáciai közvetítés miatt különleges. A jezsuita pápa latin-amerikai­ként jól ismeri a régiót, anyanyelvén szól a tömegekhez és az ateista elnökhöz: ahhoz a Raúl Castróhoz, aki bátyjával, Fidellel együtt jezsuita iskolába járt. Ferenc pápának ez az első kubai látogatása, de könyvet írt II. János Pál 1998-as szigetországi útjáról. Ebben „korrupt, diktatórikus kormányok” helyett „demokratikus rendszereket” sürgetett. A kritikus hangvételéről ismert pápa kubai megnyilatkozásaira éppen ezért feszülten figyel a világ. A The Guardiannek nyilatkozó pápai életrajzíró, Austen Ivereigh szerint azonban Ferenc elsősorban azért látogat Kubába és az USA-ba, hogy „a két ország közti nézeteltérésből fakadó sebeket begyógyítsa, nem azért, hogy sóval hintse be”.

Ferenc pápa vasárnap misét celebrált a Forradalom terén
Ferenc pápa vasárnap misét celebrált a Forradalom terén
Tony Gentile / Reuters

Ebből fakad talán, hogy a pápa a tervek szerint nem találkozik a kubai vallásos ellenzékkel. – Csupán egy percet kérünk. Kubában nem változott semmi, csak nőtt a politikai üldözés. Ezért szeretnénk találkozni a Szentatyával – nyilatkozta a Népszabadságnak Bertha Soler, az Európai Parlament Szaharov-dí­jával kitüntetett Asszonyok Fehérben vezetője. A politikai foglyok családtagjaiból létrejött katolikus csoport tagjai vasárnaponként szoktak felvonulni, ám a békés tüntetés gyakran a börtönben ér véget. Soler azt mondja, kétli, hogy el tudnak menni a Ferenc pápa által celebrált misékre.

„A kormány emberei már jó tíz napja megjelentek a vidéken élő emberi jogi aktivisták otthonaiban, és megakadályozták, hogy Havannába jöjjenek. A rezsim sok vallásos embert fog megfosztani attól, hogy láthassa a pápát” – mondta Soler, aki szerint a kubai katolikus egyházon belül sokan hűek a kormányhoz, és „megtagadják a valóságot”.

A kubaiak megszólítása egyébként sem erőssége az egyháznak: az Univision által készített idei közvélemény-kutatás szerint a lakosság mindössze 27 százaléka vallja magát katolikusnak, ám a megkérdezettek 80 százaléka jó véleménnyel volt a pápáról. Köztük van Raúl Castro is, aki májusi vatikáni látogatása alkalmával azt mondta, annyira szimpatikus neki Ferenc, hogy komolyan fontolgatja a megtérést.

Tiltott karácsony után vatikáni vizit

Az 1959-es kubai forradalom alatt Fidel Castro harcot indított az egyház ellen, bezáratták az egyházi iskolákat, számos papot elüldöztek az országból, vagy munkatáborba zárták őket. Az átlagemberek járhattak templomba, de ez esetben nem léphettek be a kommunista pártba. A karácsonyt eltörölték, és csak az 1990-es évek közepén lehetett ismét megünnepelni. A lazulás a Szovjetunió összeomlása után kezdődött – bár a mai napig erős a kontroll –, s 1998-ban maga az elnök hívta meg II. János Pál pápát Kubába.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.