galéria megtekintése

Tüllszoknyában a cigánysoron

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 19. számában
jelent meg.


Doros Judit
Népszabadság

Korábban szőke parókában és parádés ruhákban járt, mostanában azonban előfordul, hogy csak melegítőt mer felvenni. A szemét is csak diszkréten festi ki, halványlila smink van most is a szeme felett, pilláit nem bodorítja, rúzsa visszafogott. Balog Józsefet mindenki Évának hívja Tiszaburán. Itt, ezen a szegény Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen, egy cigány családban nőtt fel, és hamar kiderült, más, mint a többiek.

– Már kiskoromban azt kértem anyámtól, hogy adjon rám lányos ruhát. Szerencsém volt, nem mondta, hogy fiam, te fiú vagy, járjál nadrágban. Mikor kamasz lettem, együtt sminkeltünk a tükör előtt. Szép anyám volt... – mereng.

A helybeliek elfogadták, hogy meleg és transzvesztita.

– Engem itt nem buziznak soha. A gyerekek szeretnek, amikor megyek az utcán, utánam kiabálják, hogy Éva, Éva, énekelj valamit! A művésznevem Csepregi Éva vagy Sárkány Éva, mikor melyik. Neotonos dalokat éneklek. Falunapon is fel szoktam lépni, a múltkor Nótár Mary koncertje előtt is előadhattam néhány nótát.

 

Korán meghalt unokabátyja négy gyerekét ő nevelte fel. Nem volt könnyű, legtöbbször csak kenyér vagy krumpli került az asztalra, de Tiszaburán másoknak se sokkal könnyebb az élet.

„Éva” férjhez is ment, igaz, inkább csak látványos külsőségek között, semmint hivatalosan. – Húsz évig éltem egy Miki nevű fiúval, vele házasodtam össze. Szép menyasszonyi ruhám volt, szőke parókám, így vonultunk végig a faluban.

Mostanában már a fiók mélyén hever a szőke paróka. Nagy Imre, a tavaly megválasztott fideszes polgármester ugyanis szavai szerint megfenyegette: ha továbbra is Csepregi Évaként akar tündökölni, jobb lesz, ha elhagyja a falut.

Tiszaburai életkép közmunkással
Tiszaburai életkép közmunkással
Teknős Miklós

– Találkoztunk a postán, s azt mondta nekem, hogy elég volt a női ruhákból, most már álljak be a sorba én is. Mindketten itt nőttünk fel, világéletében tudta, milyen vagyok. Most attól, hogy polgármester lett, el akar üldözni? Félek, mert már azt is hallottam a faluban, hogy törökszentmiklósi verőlegényeket küldet majd rám, ha nem „javulok meg”. Azóta nem nagyon merek lányos ruhákban járni, és szórakozni is félek nyilvános helyen.

József/Éva szerint azért orrolt meg rá a polgármester, mert a választási kampányban előadóművészként az ellenlábasát, ifjabb Farkas Lászlót támogatta: a diplomás roma férfi három cikluson át vezette a települést. A mostani faluvezető az őt támogató közösségi oldalon is kifakadt Balog József ellen:

„Tegnap délután Farkas László politizált a telepen a Bruma kocsma előtt, és olyan emberek kaptak helyet a mikrofonnál, mint Turó Flórián, Puzsoma Iván, Balog József (Csepregi Éva)... Balog József, ő volt a legeslegjobb, idézem: »Imivel voltam a végsőkig, de rájöttem, hogy ha ő nyer, akkor nem tudok majd kamatozni, mert a Mészárosék nem engedik.« (Mészáros Béla a falu alpolgármestere, mezőgazdasági nagyvállalkozó. D. J.) Miközben ő ezt mondta, a polgármester lökdöste, hogy kapcsoljon, nem ezt kellene mondania.”

Balogh József, alias Csepregi Éva
Balogh József, alias Csepregi Éva
Csabai István

A „kamatoltatás”, noha büntetendő, ma is jelen van szinte minden romák lakta faluban. Egyes családok magas uzsorakamatra adnak kölcsön pénzt a szegényebbeknek, akik egy idő után már képtelenek fizetni a duplájára, triplájára nőtt tartozást. Ilyenkor előfordul, hogy az adósokat „csicskáztatják”, ledolgoztatják velük a kölcsönt, s akár a házaikat is elveszik. Éva – ha csinált is ilyet valaha – most a havi 22 ezer forintos segélyből nemigen tudna kölcsönadni senkinek.

Azt mondja, az új polgármester nem ad munkát azoknak, akik ellene voltak a kampányban, így ő is rendre kimarad. Pedig korábban ugyanúgy megfogta a lapátot, a kapát, s női ruhában ott ásta az árkot a férfiak között. A közmunka hiányára a „cigánysoron” élők is panaszkodnak, bár elég bizarr cigánysorról beszélni olyan faluban, ahol háromnegyed részben romák laknak. Mégis, talán így különböztetik meg azokat, akik közöttük is a legszegényebbek. Ebben az utcában leginkább düledező vályogházakat látni, a nélkülözés szinte tapintható.

– A kampányban bezzeg ígértek mindent, a mezőgazdasági miniszter azt mondta, ezer közmunkás is lehet Tiszaburán. Hát ebből nem látni semmit: eltelt egy év, az emberek egyre nehezebben élnek. Nemrégiben felcsillant ugyan a remény: az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) mintegy háromezer alulképzett, hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását ígérte meg, ám – miként megírtuk – a programba behívottak fizetést később nem kaptak.

Tiszaburán is több tucat családnak kellett csalódnia. – Ellopták a pénzt most is, ahogy szokták – jegyezte meg keserűen egy férfi, akinek a felesége háromhetes kislányukat tolta épp a földúton. Most alkalmi munkából él, de télre nem lesz a mezőgazdaságban munka, s nem tudja, akkor miből vesznek majd ennivalót.

Az élelem nagy kincs errefelé, ezért is volt nagy felháborodás, amikor néhány hete több csomag felbontatlan kenyeret, krumplit, uborkát és tarhonyás húst találtak kiöntve a szeméttelepen. Kiderült: augusztus huszadikán itt mindig szoktak főzni az embereknek. Korábban gulyás volt, most az új polgármester pörköltet meg tarhonyát főzetett.

Kurucz Árpád / Népszabadság

– Az egy dolog, hogy most csak az ő hívei ehettek a kondérból: ez előző polgármesternél nem volt ilyen megkülönböztetés, sőt akkor a maradékot végighordták a faluban, és kimérték az öregeknek. De amikor az ünnep másnapján megláttuk a szeméttelepre kiborított ételt meg a rengeteg kenyeret, volt, aki sírva fakadt. Itt van a sok kisgyerek, hát milyen lelketlenség kell ahhoz, hogy előlük inkább a kukába dobják ki az ennivalót! – háborgott egy asszony a cigánysoron. Egy kisgyerekes anyuka arra panaszkodott: nemrégiben megszűnt az orvosi ügyelet, mert 13 millió forinttal tartozott a falu az ellátást biztosító vállalkozásnak.

– A polgármesterünknek jól menő kocsmája van, igaz, most az összeférhetetlenség miatt más nevén működik. Az alpolgármesterünk gazdag mezőgazdasági vállalkozó, aki vagy ötszáz hektár földet kapott bérbe az államtól, azt műveli. A kampányban azt ígérte, nem vesz fel fizetést, mert nincs rászorulva. Ehhez képest kiderült, hogy mégiscsak kell neki az a bruttó félmillió forint havonta. Pedig ha lemondott volna róla, most jutna orvosi ügyeletre – mondja egy másik asszony.

A polgármester, akihez Balog József és a falubeliek panaszaival érkezem, először azt mondja, nem nyilatkozik, mert neki csak „bűnügyekben” van ilyen kötelezettsége. Aztán mégis beszélni kezd. Szerinte épp Tiszabura miatt szigorított a kormány a közmunkaprogramokon, ennek isszák most a levét. Elődje ugyanis több száz embert foglalkoztatott ugyan, de amikor ellenőrizték a munkavégzést, gyakran kiderült, hogy a résztvevők otthon heverésznek az ágyban.

Most negyvenmillió forintos bírságot emiatt vissza kellene fizetnie a falunak, márpedig ez azt jelenti, hogy újabb adósságrendezési eljárás indulhat, s újfent nem ők gazdálkodnak majd a pénzükkel. Korábban erre már volt példa. Nagy Imre korábban ifjabb Farkas László mellett volt alpolgármester több cikluson keresztül. Vagyis, ha úgy tetszik, részese volt az általa most kifogásolt, állítólag rosszul levezényelt közmunkaprogramnak. Ő ezt azzal cáfolja, hogy maga tett feljelentést a visszaélések miatt.

– Mi meg a háttérből segítettünk neki – szólal meg Mészáros Béla alpolgármester, s nem hagy kétséget afelől, hogy „mi” alatt az általa vezetett helyi Fidesz-szervezetet érti. Tiszaburán érdekes hatalmi harc alakult ki az elmúlt években, ami talán a hazai közállapotokat is jól jellemzi. Kicsiben itt lezajlott minden, ami másutt nagyban történik. Korábban évekig a szocialisták nyerték meg a parlamenti és a helyi választást, majd jött ifjabb Farkas László, aki a Fiatal Romák Országos Szervezete (Firosz) egyik alapítója volt, s inkább jobboldali kötődéseiről ismerték.

Ő három cikluson keresztül vezette a falut, s rendre legyőzte ellenlábasait, miközben nagyjából azonos távolságot igyekezett tartani a politikai pártoktól, s egyikbe sem lépett be. Négy évvel ezelőtt a Fidesz színeiben elindult ellene Mészáros Béla, a romák lakta faluban azonban nem nyerhetett. Kézenfekvő volt a megoldás: roma jelöltet kell indítani, akit jól ismernek a helyiek. Így esett a választás Nagy Imrére, aki kocsmája révén amúgy is napi szinten kapcsolatban volt a helyiekkel.

Ő végül belépett a Fideszbe, a kampányban pedig erős emberek támogatták: Fazekas Sándor például, aki a helyiek szerint ezres nagyságrendű közmunkaprogramot ígért tavaly nyáron. Nagy Imre szerint a választást elbukott emberek támadják azzal, hogy „újságírót küldenek a nyakára”. Mire azzal érvelek: Balog József, alias Csepregi Évát nehezen lehetne hatalomból kiesett politikusként meghatározni, márpedig az ő élete is nehezebb lett az új érában.

– A buziskodással nekem semmi bajom, az otthona falai között mindenki azt csinál, amit akar. Ha közben nyitva hagyja az ablakot, a többiek meg ott állnak és nézik, nekem azzal sincs semmi bajom.

– Mégis kifogásolta, hogy női ruhában jár, és rendezvényeken lép fel – vetem közbe.

– Csak azt kértem, hogy fogja vissza magát. Bejön ide a hivatalba, és „asszonykodik”: kiabál a folyosón, követelőzik, hergeli a többieket. Ezért is mondtam neki, hogy nyugodtabb lenne az élet Tiszaburán, ha ő máshová költözne innét.

– Állítólag törökszentmiklósi verőlegényekkel is fenyegette.

– Ez nem igaz. Vannak Törökszentmiklóson haverjaim, akik nehézfiúknak számítanak, de nem szoktam fenyegetőzni velük.

A polgármester szerint az átgondolatlan és túlméretezett közmunkaprogram három éve csődbe vitte a falut, s ezt a hibát még egyszer nem követik el. Ebben segít Dobozi József vezérőrnagy, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, aki Pintér Sándor belügyminiszter hívó szavára számos magas rangú nyugalmazott rendőrrel egyetemben ellenőrzi a projekteket, s részt vesz a közfoglalkoztatás koordinálásában.

– Most csak az dolgozik, akinek valóban tudunk munkát adni – erősíti meg az előbbieket Nagy Imre. Arra a felvetésre, hogy az alpolgármester bére fedezné az orvosi ügyelet ellátását, a fejét ingatja: szerinte a költségek felére sem futná a pénzből, ami, „jogosan jár” Mészáros Bélának.

Már csak egy kérdésem maradt. Miért dobták ki az augusztus huszadikán megmaradt ételt, főként a sértetlen kenyércsomagokat? A polgármester azt felelte, a nagy melegben befülledt és megpenészedett a zacskóban lévő kenyér. A tiszaburaiak szerint azonban augusztus huszadikán náluk nem sütött a nap, rossz volt az idő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.