A seattle-i szövetségi bírósághoz beadott kérelem szerint az IT cégekre voltaképpen szájkosár-törvényt kényszerítenek, s a Microsoft most nemcsak a polgári szabadságjogokat védi, hanem saját érdekeit is, amelyek súlyosan sérülnének, ha ügyfelei ezek után már nem bíznának adataiknak az internetes cég által eddig szavatolt biztonságában.
A cég új elnöke és vezető jogi képviselője, Brad Smith egy blogbejegyzésben kijelentette, „mostanában már napi gyakorlattá váltak a kormány ilyen kérései az elektronikus levelezést szolgáltató cégek felé. Úgy gondoljuk, hogy ez már túlment a normális határon, és szeretnénk, ha a bíróság pontot tenne az ügyre.”
A hatóságok ilyenkor valamely bűncselekményre vagy egy folyamatban lévő nyomozásra hivatkoznak, s ezzel bírósági végzést szereznek, amivel már hozzáférhetnek a kért adatokhoz. A Microsoft az elmúlt 18 hónapban 5624 ilyen szövetségi kérést kapott, s ezek fele sértette meg a személyi adatok titkosságát, ráadásul sok esetben határozatlan időre.
Az online adatok iránti titkos kormányzati igény megingatja a felhőalapú szolgáltatásba vetett bizalmat is, márpedig egyre többen a felhőben tárolják adataikat. A kormány ennek megfelelően már nem közvetlenül a felhasználók számítógépében tart „házkutatást”, hanem a felhőt szolgáltató céget kényszeríti az adatok kiadására.
A két héttel korábbi botrányban a terroristák iPhone-jának feltörését az FBI végül az Apple közreműködése nélkül oldotta meg, de a CBS értesülései szerint a hatóságok semmi értékelhető adatot nem találtak a telefonon.
A Microsoft lépése egy másik ügyet is felidéz, amelyben a Twitter perli az igazságügyi tárcát, hogy nyilvánosságra hozhassa az FBI-tól és a még titkosabb, külföldi hírszerzést felügyelő bíróságtól (FISC) kapott levelek pontos számát. A Twitter pere még nem ért véget, miközben öt másik internetes vállalat, köztük a Microsoft, a Google és a Facebook kompromisszumos megoldást ért el hasonló ügyekben, és durva becsléssel ugyan, de kiadhatják a feléjük irányult hasonló „kérések” számát.
|
Barack Obama amerikai elnök és Bill Gates, a világ leggazdagabb embere, a Microsoft társalapítója
Pool / Reuters |
A Microsoft egy másik ügyben is pereskedik a kormánnyal, amely szeretné, ha a cég átadná a tengerentúli adatközpontokban tárolt adatait. Konkrétan egy kábítószeres ügyről van szó, mely a Microsoft írországi adatközpontját érinti. A redmondi cég számára a személyes adatok kérdése azért is kényes téma, mert az Edward Snowden-féle szivárogtatási akció nyomán róluk is kiderült, hogy visszaéltek az ügyfelek adataival, sőt, bizonyos esetekben segítették az amerikai kormányt. Ezután 2013 decemberében új biztosítékokat ígértek, egyebek mellett azt is, hogy értesítik klienseiket, ha kormányzati kérés érkezik adataik kiadására. A korábbi puhaságot váltotta fel tehát a mostani keménykedés, és azóta kiderült, a kormányzati kérések többsége nem vállalkozások, hanem magánemberek postafiókjának adatait szeretné megszerezni. A jelenlegi helyzet a Kaliforniai Egyetem egyik jogászprofesszora, Catherine Crump szerint azt jelzi, hogy a Snowden-ügyben besározódott tech-szektor most visszavág a kormánynak.
