A hiányt az állami támogatás pótolja, ez a központi segítség a magyar futball lélegeztető gépe. Mintha visszatért volna a szocializmus... A különbség legföljebb annyi, hogy hajdanán a labdarúgó NB I-et patronálták a bázisvállalatok, most viszont a sportág sajátos változatát elővezető első osztályt tartja el a közhatalom és annak holdudvara. A politikai alapú oltalmazás olyan abszurdumokat szül, hogy költségvetéséhez képest a Videoton 66 millió 336 ezer, míg az FTC 54 millió 430 ezer 400 forintért állított elő minden egyes bajnoki pontot az előző évadban. Az is teljességgel irracionális, hogy Felcsútra 2011 és 2015 között több mint 11 milliárd forintnyi taó-támogatás érkezett, és minden egyes – nemcsak felcsúti – akadémista nevelése legalább évi egymillióba kerül. Márpedig évfolyamonként 625 van belőlük, miközben esztendőnként összesen háromezer tizennégy esztendős gyerek áramlik a magyar futballba. Azaz minden ötödik srác kerül – elhelyezésileg – a lehető legjobb körülmények közé, pedig nem minden ötödik hegedűn játszó lurkó muzsikálhat Stradivarin... Ezért is szögezhette le Muszbek: „Az akadémiai rendszer alkalmatlan a magyar futball megújítására." Ez már csak azért is így van, mert az utánpótlásnak – az U15-östől az U21-es korosztályig – a górcső alá vett hat évben semmiféle nemzetközi eredménye nem akadt.
|
Fotó: Hegedüs Gábor / Népszabadság |
De, mint tudjuk, a felnőttek frontján is hallatlan ellentmondások vannak. A klubok halmozott gazdasági vesztesége 2009 és 2015 között 16 milliárd forintra rúgott, s a legnagyobb deficitet „produkáló" trió tagjai között van a két állami kedvenc, a Videoton (4 milliárd 387 millió mínusz), valamint az FTC (2 milliárd 900 millió). E két klub között a korántsem dicsőséges második helyet az Újpest (3 milliárd 453 millió) foglalja el. A vizsgált időszakban csupán két klub állított elő nyereséget: a 2009-ben BL-csoportkörös – igaz, ott egyetlen pontot sem szerző – Debrecen (768 millió), továbbá a Szombathely (11 millió). Így már annak is örülni kell, hogy a tizenkét csapatos NB I a múlt évben csupán kétmilliárdos veszteséget „termelt"...
Muszbek kitért arra is, hogy a nemzetközi porondon mindjárt a kvalifikációs szakasz kezdetén sorra kiesnek a magyar résztvevők, azaz a kupaszereplés nem minősíthető másnak, mint totális csődnek. (Az idén is már csak a Videoton van versenyben, míg az FTC-t, a Debrecent, valamint az MTK-t szokás szerint kiselejtezték. A kék-fehéreket úgy, hogy edzőjük mert kicsi lenni, és természetesnek vette az azeri Gabala fölényes továbbjutását...) Nem vált be az az MLSZ-terv sem, hogy a – szintén szövetségi határozatra megnövelt – televíziós közvetítések megkurtítása nyomán többen lesznek a stadionokban. A helyszíni publikum létszáma változatlan, miközben abszolút értékben 25 millió 250 ezer tévénézőt vesztett az NB I, mivel évadonként 125 találkozóval kevesebbet sugároz a közszolgálatinak mondott adó, és a „fotelátlag" 186 ezer néző.
A válogatott meccsek alkalmával pedig 900 ezer.
De ezzel is úgy van a magyar futball megkövesedett közege, ahogyan a játékosoknak az Eb utáni külföldi keresettségével: még a jó sem mozdít rajta semmit sem.
