Dobják vissza Orbánék listáját - kérik az Európa Tanácstól a civilek

A strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van – állítják a civilek. A tagállamok ezért a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság vonatkozó szabályzatai alapján kötelesek állandó, előre megismerhető nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretében nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára. Magyarországon azonban mindez máig nem történt meg.

Nem a jelöltek személyével van gondja a civil szervezeteknek, mert mindmáig nem tudható, kik ők. A probléma az, hogy a kiválasztás módját a kormány titokban tartja.

A Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, árulja el, hogy a kormányzat milyen módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági és szakmai követelményeinek. A tárca érdemi választ nem adott. A többfordulós levelezés során csak annyit sikerült megtudni, hogy a kormány szakértőkkel konzultált. Abszurd módon – személyiségi jogok védelmére hivatkozva – azt sem közölték, hogy kik a titokzatos szakértők.

Egy hónapja 11 civil szervezet írt az igazságügyi miniszternek. Azt szerették volna elérni, hogy vonja vissza a listát és – a rendelkezésre álló két hónapot kihasználva – alkosson nyilvános szabályzatot, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját. A miniszter a levélre nem válaszolt.

A civilek – más lehetőséget nem látva – ezért döntöttek úgy, hogy az Európa Tanácsnál próbálják elérni a teljes magyar lista elutasítását, ami rászorítaná Magyarországot arra, hogy a jelölteket megfelelő eljárásban válassza ki. A lista visszautasítása nem lenne példa nélküli, mert hasonló kormányzati manőverek miatt Azerbajdzsánnak egyszer, Szlovákiának kétszer utasították el az összes jelöltjét.